Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)

Récsei Balázs: A kaposvári Kossuth Lajos-szobor történetéből

gyei Híradó 1894-ben településenként, név szerint, krajcáronként közölte a székesfővárosban felállítandó szoborra adakozó somogyiak listáit.32 Somogy vármegye 1894-ben 1000 koronát utalt át a nemes célra.33 A következő' év májusi törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvben arról olvashatunk, hogy 177 forint 4 krajcárt tartalmaz a „Kossuth szobor pénztár”, amelyet rendeltetési helyére utaltak.34 1894 májusának végén arról tudósíthattak a lapok, hogy a budapesti szobor költségeire már összegyűlt a pénz. A Somogyi Újság szerkesztősége ezért már egy Pécsett felállítandó Kossuth-szoborra várta az adományokat.35 Ekkor még nem merült fel, hogy Kossuthnak Kaposvárott is állhatna szobra, pedig ekkor még a nagy Kossuth-hívő, Németh Ignác volt a város polgármestere. Ez az „ötlettelenség” véleményem szerint pénzügyi hiányra, illetve a polgármester elleni eljárások sokaságára vezethető vissza.

Az ország az államalapítás ezredéves megünneplése előkészületeinek lázában égett, amikor 1894 januárjában a Belügyminisztérium — a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyetértésével - körrendeletét bocsátott ki szobrok „...vagy bármely más képző művészeti alapon tervezett emlékszerű alkotások” megvalósítása tárgyában. Ezzel deklaráltan az ezt követően készítendő műalkotások művészi értékeit akarták szavatolni. Már a műalkotásokra kiírt pályázati feltételeket is véleményezésre kellett benyújtani a fővárosban, a Műcsarnokban székelő Országos Magyar Képzőművészeti Tanácshoz. A megvalósításra vonatkozó tárgyalások eredményeiről szintén beszámolót voltak kötelesek benyújtani a műalkotások megrendelői, tulajdonosai és ennek betartatását az adott törvényhatóság feladatává tették.36 Hogy ennek Somogybán bármi foganatja lett volna, arra egyelőre nem kerültek elő dokumentumok, de a feltárt források alapján valószínűleg sok felesleges csatározásnak elejét lehetett volna venni.

Adalékok Kossuth Lajos kaposvári köztéri szobrának keletkezéstörténetéhez

A magyar államalapítás millenniumára, valamint az 1848—1849-es forradalom és szabadság- harc 50. évfordulójára — a három év alatt — 14 köztéri Kossuth-szobrot avattak hazánkban, köztük egyet a szomszédos Veszprém megyei Balatonkenesén. (Közben 1897-ben a szintén szomszédos Tolna megyei Kölesden is.)37 Ez az időszak tekinthető az első jelentős magyarországi nem szakrális szoborállítási „kampánynak”. Talán ennek a hatására kezdtek el szervezkedni ez ügyben Somogy megye székhelyén. Az egyik legelső, a helybeli sajtóban tetten érhető szoborállítási kezdeményezés 1899 májusában látott napvilágot. Egy összejövetelen néhányan elhatározták, hogy gyűjtést indítanak Kaposváron Kossuth-szobor állítására. A kezdeményezők közt találjuk a tiszaeszlári perben a magánvádat képviselő Szalay Károly kaposvári ügyvédet, függetlenségi párti országgyűlési képviselőt is.38 A Németh István-párti Kaposvár című újság feltételezte, hogy a korábbi polgármester, Németh Ignác ez úton próbált ismét pozíciókat szerezni a városban.39 Németh István polgármester (1896—1911) és Németh Ignác polgármester (egy rövidebb megszakítással 1878—1895) csak névrokonok voltak. Utóbbit többször hivatali úton távolíttatta el a polgármesteri székből a Belügyminisztérium, 1895 decemberében véglegesen. Ennek ellenére a városban jelentős népszerűségnek örvendett, részben, mivel nyíltan ’48-as eszméket vallott. Harmadik gyermekének, egyben első fiának, az 1880-ban született Gaszton Lajos Vilmosnak az anyakönyvi bejegyzés szerint egyik keresztszülője maga Kossuth

32 Megyei Híradó, 1894. 21., 29-37. p.

33 MNL SMLIV. 401. a. Somogy vármegye főispánjának bizalmas (elnöki) iratai. 59/1894. sz.

34 MNL SML IV. 402. a. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvei. 1895. május 6. 285/1895. közgyűlési sz.

35 Pécsről felhívást kaptunk. Somogyi Újság, 1894. május 26. 1. p.

36 Megyei Híradó, 1894. március 15. 1. Közli a 8198/2/1894. (I. 31.) belügyminiszteri körrendeletét az emlékszobrok létesítése tárgyában.

37 Ádámfy, 39., 57. és 38., 54. p.

38 Bővebben Szalayról lásd Szántó László: Képviselő-választások Somogybán 1890-1914. In Bősze Sándor (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltáris évkönyv 33. Kaposvár, 2002, SML, 121-164. p.

39 Meglepetés. Kaposvár, 1899. május 15. 3. p.

65