Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Rezümék (magyar, angol, német)
NÜBL JÁNOS: SOMOGYI KATONÁK A „NAGY HÁBORÚ” ELSŐ HÓNAPJAIBAN A szerző tanulmányában katonai visszaemlékezések (ezredtörténetek), rövid hadtörténeti összefoglalások és a korabeli vármegyei sajtó segítségével a cs. és kir. 44. gyalogezred és a pécsi m. kir. 19. honvéd gyalogezred 1914. évi haditetteit mutatja be. Mindkét ezred legénységének egy része Somogy vármegyei illetőségű volt, 1914 nyarán egy-egy zászlóaljuk Kaposváron állomásozott, sőt a 44. gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága is a vármegyeszékhelyen székelt. A első világháború alatt és után Somogy vármegye lakossága a közös 44. gyalogezredet háziezredének, a 19. honvéd gyalogezredet pedig a somogyi honvédek ezredének tekintette. RÉCSEI BALÁZS: AZ ELSŐ KAPOSVÁRI RIPPL-RÓNAI JÓZSEF-SZOBROK TÖRTÉNETÉBŐL Az első kaposvári Rippl-Rónai József-szobor jórészt a festőművész egykori művésztársainak és egy lelkes lokálpatriótának, dr. Fekete Gyula kaposvári ügyvédnek kezdeményezésére készült el. A mű nyújtotta szimbolikus babérokat főleg a város polgármestere, dr. Kaposváry György aratta le. Lányi Dezső szobrászművész alkotása teljesen a megrendelő, azaz Kaposvár város polgármesterének és dr. Fekete ügyvédnek az intenciói szerint valósult meg. Az országos hírre jutó szobor az alkotó és a modell, valamint Kaposvár hírnevét is öregbítette. A dolgozatból megismerhetjük a szobor pénzügyi fedezete előteremtésének viszontagságos történetét, valamint a megvalósítás szintén rögös útját. Megismerhetjük a második, jelenleg is a Rippl-Rónai téren álló Rippl-Rónai József-szobor felállításának néhány momentumát, illetve a művésznek a kaposvári keleti temetőben lévő síremlékét. A tanulmányt számos dokumentum átirata egészíti ki, amelyekből az alkotás folyamatába is bepillantást kaphatunk. RÉCSEI BALÁZS: A KAPOSVÁRI NÉMETH ISTVÁN-SZOBOR TÖRTÉNETÉBŐL A tanulmányból megismerhetjük a két világháború közti időszak Somogy megyeszékhelyének szoborállítás körüli döntéshozatali mechanizmusát. Emellett betekinthetünk a civil kurázsi hatásosságába, ugyanis a 19—20. századok fordulóján kaposvári polgármesterként működött Németh Istvánnak dr. Fekete Gyula kaposvári ügyvéd azért akart szobrot állítani, hogy ezzel is borsot törjön a regnáló polgármester orra alá, akivel személyes ellentétei voltak. A század- forduló jelentős polgármesterének felmagasztalásával a két világháború közti dr. Kaposváry (Vétek) György tekintélyét akarta kisebbíteni. Az anyagi fedezet előteremtésének bemutatása Kaposvár 1930-as évek második felének helyi politikai viszonyaiba enged bepillantást. Az írást követő dokumentumok több szobrászművész életébe nyújtanak betekintést és a megrendelőalkotó—műalkotás hármasság titkaiba vezetnek be. RÉCSEI BALÁZS: A KÉJELGÉSÜGY ÉS SZABÁLYOZÁSA SOMOGY VÁRMEGYÉBEN 1919-1945 A szerző folytatva a témában megjelentetett - dualista korszakkal foglalkozó — írásait, a prostitúció megjelenési formáit és az azzal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, illetve a nemi betegségek első világháborút követő hatósági kezelését, történetét vázolja fel, főleg megyei közigazgatásnál keletkezett iratok segítségével. Emellett a közlönyök és a helyi sajtó forrásbázisának feldolgozásával kapunk árnyaltabb képet a témáról. A tanulmány bepillant a magyarországi bordélyrendszer alkonyának somogyi vonatkozásaiba és az új legális pros- titúciós színterek, a magán- és nyilvános találkahelyek elterjedésébe. A szerző ismerteti a leány- és nőkereskedelem hatósági kezelését, valamint a titkos kéjelgés témakörét is érinti. 328
