Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma felállításának története, 1962-1972. Andrássy Antal archívumvezető beszámolója, 1973. (Forrásközlés)
Ez a szakasz lezárta az MSZMP KB Titkárság 1961. május 23-i határozatának végrehajtását és a megtett munka időszerűvé tette a fejló'dés áttekintését és a további feladatok kijelölését. A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, a megyei vezető' pártszervek és osztályok munkájának hathatósabb támogatása érdekében, valamint a legújabb kori történeti kutatás igényeinek kielégítésére, a korábbi éves munkaterv helyett, egy reális ötéves terv kidolgozását végeztük el a Párttörténeti Intézet által megadott szempontok szerint.33 A terv elkészítésénél figyelembe vettük: a felügyelő' titkár elvtárs javaslatait,- a megyei pártbizottság távlati kiadvány-elgondolásait, javaslatait,- a megyei Helytörténeti Bizottság és a társintézmények kutatásai és kiadványtervezetét,34- a PTI országos értekezletén elhangzott javaslatokat,- Vass Henrik35 elvtárs távlati kutatási tervjavaslatait a munkásmozgalom történetének helytörténeti fehér foltjainak az eltüntetésére,- figyelembe vettük az archívum gyűjtőkörébe tartozó szerveket, az iratok rendezettségét, állapotát a raktári viszonyokat és nem utolsó sorban a személyi adottságokat ill. létszámot. Jelenleg egy nyugdíjas 4 órás munkaerő, és egy ugyancsak 4 órás gépírónő áll az archívumvezető segítségére. A távlati időben szereplő iratbeevűités folyamatos, illetve a meghatározott időpontokban történik. Ez évente átlagban 5 folyóméterrel növeli az iratmennyiséget. A fenti mennyiséget 700-800 alapszervezet és 20 járási-városi jogú pártbizottság adja. A hivatalos előírt átadások mellett a megye munkásmozgalmában kiemelkedő személyek iratait, illetve gyűjteményeit is gyarapítani óhajtjuk. Ugyanebben az időben évente a megyei munkásmozgalom dokumentumairól xerox másolatot készítünk, illetve ezek gyűjteményét kialakítjuk. A tudományos technikai feldolgozás területén figyelembe vettük az iratok iránti érdeklődést. A későbbiekben ismertetném főbb vonalakban az archívumban történt kutatásokat. A legnagyobb érdeklődés az MKP fondja, illetve az MDP [és] MSZMP megyei fondjának iratai, illetve az összefoglaló jelentések, főleg az ipar és mezőgazdaság területére terjednek ki. 1971-ben befejezést nyert a hosszú cédulázgatás után, az iratonkénti MKP fond rendezése. 1972-től megkezdtük az MDP iratok rendezését és mivel ez hatalmas és összekevert 33 1962-ben a Párttörténeti Intézet az ún. Irányelvek kiadásával segítette a pártarchívumok iratrendező munkáját, melyet az 1964-ben kiadott Útmutató követett. A szakmai felkészítés 1964. október 13-16. között Budapesten, szakmai konferencián folytatódott, ahol általános levéltári rendezési ismeretekről Baraczka István, a Budapest Főváros Levéltárának igazgatója, a segédletek készítéséről pedig Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója tartott fél-fél napos előadást. A képzés része volt a Párttörténeti Intézet beszámolója a bulgáriai pártarchívumi-levéltári rendszerről. MNL SML XXXV. 56. és iktatás nélkül, dátum szerint lefűzött iratok. 1964. július 22-én érkezett meghívó. 34 Andrássy 1964-től folyamatosan konzultált részben iratrendezési, részben munkásmozgalom történeti kérdésekkel a kaposvári „társintézményekkel”, pontosabban általában azok vezetőivel. A Takáts Gyula költő és muzeológus vezette kaposvári Rippl-Rónai Múzeummal és a Kaposvári Állami Levéltárat vezető Kanyar Józseffel. E mellett a következő intézetek vezetőivel állt az 1960-as években munkakapcsolatban: a Pécsi, valamint a Győri Állami Levéltárak, a békéscsabai, szekszárdi és pécsi pártarchívumok. Vö. MNL SML XXXV. 56. Iktatott és iktatás nélkül, dátum szerint lefűzött iratok. 1963—1969. 35 Vass Henrik, 1915-2004. 1961-1980-ig az MSZMP KB Párttörténeti Intézete igazgatója. Az ELTE Lenin Intézetében marxizmus-leninizmus szakos tanárként diplomázott 1957-ben. 1983-tól az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszék címzetes egyetemi tanára, 1990-től a történelemtudományok doktora. 1937-től illegális kommunista, 1948-tól az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály alosztályának, 1951-től a Szikra Könyvkiadó politikai lektorátusának vezetője, később igazgatóhelyettese. Az 1956-os forradalom leverése után a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. 1975—1980 között az MSZMP KB tagja. 315
