Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma felállításának története, 1962-1972. Andrássy Antal archívumvezető beszámolója, 1973. (Forrásközlés)
A forrást az eredeti szöveggel megegyező alaki és tartalmi módon közöljük, az előfordult elütéseket javítottuk, az elsősorban élő beszédre szánt szöveg egyes szövegtani helytelenségeire [sic!] jelzéssel hívtuk fel a figyelmet, az értelemzavaró hiányzó mondatrészeket [ ]-be illesztve pótoltuk. Az alább közölt forrás jelzete: MNL SML XXXV. 56. MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Archívuma saját iratai. Iktatlan iratok. Gépírásos tisztázat. •k -k -k Andrássy Antalnak, az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Archívuma vezetőjének az archívum 1961—1972 közötti munkáját bemutató előadásának szövege. Elhangzott az archívumvezetők 1973. szeptember 14—15-i, Kaposváron megrendezett országos tájértekezletén. Kaposvári tájértekezlet 1973. szept. 14. Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a rendelkezésemre álló időben az MSZMP Somogy megyei Archívumának fejlődéséről, az itt folyó munkáról, a jelenlegi helyzetéről — valamint a második részben az MDP iratok rendezéséről számoljak be. Az MSZMP Somogy megyei Archívumát a megyei Végrehajtó Bizottság 1962. október 1-én hívta életre, amikor tulajdonképpen csak az archívumvezető személye volt biztosítva.23 Az akkori időszak az archívum történetének első szakaszát jelenti, és ez 1963. március 31-ig tartott.24 Ekkor mintegy két-háromhónapos munkával megteremtődött a régi pártbizottság alagsorában két nagyméretű szobában a mintegy 510 f[folyó]m.[éter] nagyságú archívum. A tervek korábban készültek, állítólagos „levéltári szakértők” bevonásával.25 A túlságosan elméretezett raktárhelyiségek mellé egy miniatűr dolgozószobát alakítottak ki. Később, három év múlva, falbontás és ajtónyílás módosítással egy újabb kisszobát csatoltak kutatószoba gyanánt. Tulajdonképpen a tárgyi feltételek elfogadhatók voltak, már csupán az őszi és tavaszi páratartalom, amely 80—90 relatív páratartalom felett is elég gyakran volt, emberre és iratra egyformán károsan hatott, [sic!] Ekkor a szervezett iratbegyűjtés megkezdődött és először a kallódó MKP26 és MDP iratokat szállítottuk be. A megyei bizottság egyik élelmiszerraktára mellett volt az ún. kisegítő „irattár”, a régi iratokkal. Tulajdonképpen itt volt az ellenforradalom27 után megmaradt 23 Vö. az MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottsága 1962. szeptember 22-i ülésének jegyzőkönyve. 2. napirendi pont, különfélék: A létrehozandó megyei pártarchívum vezetőjének kinevezése, határozat. MNL SML XXXV. 1. d. 27. ő. e. 141. p. 24 A korszakolás Andrássy Antal szubjektív meghatározásán alapul ugyan, abban azonban kétségtelenül igaza van, hogy 1962. október 1-i kinevezésén kívül az 1961-es határozat végrehajtása ügyében semmi más nem történt az archívum létrehozása érdekében. (A gyors döntéshozatal nem volt jellemző e kérdésben. Fejér megyében ez a döntés például 1964-ig elhúzódott!) Azért 1963. március 31-ig datálja az „első korszakot”, mert az archívumvezetői megbízástól eltelt fél év alatt sikerült elérnie, hogy az archívum számára helyiséget biztosítsanak (ld. a közölt szövegben!) és mert 1963. áprilisában már lehetőség nyílt az 1956-1957 fordulóján a Párttörténeti Intézetbe szállított Somogy megyei MDP iratok visszaszállítására. Igaz, ez végül csak július-augusztusban valósult meg. Vö. Ersok Károlyné: A budapesti és megyei pártarchívumokról. Levéltári Szemle, 1965. 4. sz. 75—80. p. Továbbá: MNL SML XXXV. 56. Iktatott és iktatás nélkül, dátum szerint lefűzött iratok. Andrássy Antal archívumvezető 1963. július 11-i levele az MSZMP KB Pártörténeti Intézete számára. 25 Az „állítólagos levéltári szakértőkről" más forrás nem tudósít. Kanyar József, a Kaposvári Állami Levéltár igazgatója - Andrássy Antal megkeresésére — később nyújtott ugyan segítséget a levéltári jellegű feldolgozó munkához, arról azonban nincs információnk, hogy Kanyar Andrássy kinevezése előtt is részt vett volna az archívum létrehozásában. 26 MKP: Magyar Kommunista Párt. 27 Az 1956-os forradalom és szabadságharc hivatalos megítélése 1989/1990-ig „ellenforradalom” volt. 313
