Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)

Domokosné Szalai Zsuzsanna: Jankovich László, Somogy vármegye főispánja tiszteletére készített fényképalbum 1885-ből. Somogy vármegye tisztikarának adattára

polgármesterévé a kiegyezés utáni időszakban, 1878-ig állt a város élén. Az 1877. évi tisztújításkor tiszti ügyész, majd 1883- ban első' árvaszéki ülnök és árvaszéki helyettes elnök lett. Az előbbi tisztséget látta el 1886. december 4-én bekövetkezett haláláig. A kaposvári gimnázium választmányának is tagja volt. Kaposvárott temették el.

Az adatok forrásai:

1. MNL SML IV. 401. b. Somogy vármegye főispánjának általános iratai 151/1883., 15/1884. sz.

2. MNL SML IV. 402. a. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek 320/1877.,

409/1883. kgy. sz.

3. MNL SML IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának közigazgatási iratai 693/1862. sz.

4. MNL SML IV. 411. Somogy Vármegye Számvevőségének iratai.

Somogy vármegyei tisztviselők illetményeinek nyilvántartási főkönyvei 1862., 1863., 1868-1871.

5. MNL SML IV. 429. Somogy vármegyei felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye. Ecsenyi ág. ev. halotti akv. 75/1886. sz.

6. A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium emlékkönyve 1812-1912. Kaposvár, 1913, Szabó Lipót Könyvsajtója, 325. p.

7. Magyarország tiszti cím- és névtára 1873-1944. Arcanum Digitális Tudománytár.

8. Szántó László (szerk.): A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara emlékkönyve. Kaposvár, [é. n.], Somogy Megyei Ügyvédi Kamara, 131. p.

9. Csánki Dezső (főszerk.): Somogy vármegye. Bp., [1914], Országos Monográfia Társaság (Magyarország vármegyéi és városai), 185., 561—582. p

10. Kaposvár megválasztotta tisztikarát. Somogy, 1873. február 18. 1. p.

11. f Bárány Gusztáv. Somogy, 1886. december 7. 3. p.

22.

Kapotsfy Béla megyei árvaszéki ülnök Kaposvár, 1851. május 31-Kaposvár, 1925. július 12.

1851. május 31-én született Kaposváron. Édesapja, Kapotsfy Imre ügyvéd, édesanyja Kratz Antónia volt. Hivatali működését Kaposváron kezdte mint törvényszéki joggyakornok, majd 1877-ben árvaszéki ülnök lett. Hivatali esküjét 1877. december 28-án tette le.

Erre a tisztségre nevezték ki a következő négy tisztújításon is, 1883-ban, 1889-ben, 1895-ben és 1901-ben. Az 1907. december 17-i tisztújító közgyűlésen árvaszéki első ülnök és elnökhelyettes lett. 1918-ban árvaszéki helyettes elnökként szolgálta a vármegyét. 1901. július 7-én házasságot kötött Balogh Terézzel, akitől Béla (1892), Irén, Mária Sarolta, Elza és Imre Ottó nevű gyermekei születtek. Házasságkötésekor Kaposváron, az Árpád utca 14. szám alatt lakott (amely ma a Kossuth Lajos utca eleje).

1919-ben nyugalomba vonult és még ebben az évben, július 12-én hunyt el Kaposváron. Római katolikus szertartás szerint temették el.

30