Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Kiss Norbert Péter: A magyar államrendőrség megszervezése Somogy vármegyében 1945-1946-ban
letlen eszközökkel megsemmisíteni törekedett és a magyar parasztság és a magyar munkásság ellen megszámlálhatatlan erőszakosságot követett el”1 — és feloszlatta azt. Mindezek folytán a volt csendó'rségi alkalmazottakat elbocsátották. A volt csendó'rségi személyeket nem vonták általános igazolási eljárás alá, csak azokat, akik ezt kérték. Az egykori csendőrség birtokában vagy használatában levő kincstári felszerelési tárgyakat és ingatlanokat a rendelet a Magyar Allamrendőrség birtokába vagy használatába utalta át. A tárgyi és részben a személyi működési feltételek megteremtése után a jogszabály a rendőrségi szervek jogi helyzetét, feladatkörét tisztázza. A Magyar Allamrendőrség a belügyminiszter közvetlen felügyelete alatt áll. A szöveg szerint az államrendőrség hatásköre kiterjedt a közbiztonságra, az államrendészetre (politikai rendészetre), az igazgatási rendészetre (a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben), a rendőri büntetőbíráskodásra (a hatáskörébe utalt kihágásokban), a volt csendőri teendőkre és a végrehajtó szolgálat valamennyi közigazgatási, közbiztonsági és állambiztonsági (politikai) ügyére, valamint azokra az ügyekre, melyeket külön törvény vagy rendelet a rendőrség hatáskörébe utalt. A Magyar Allamrendőrség két nagy szervezeti egységre tagolódott, a Budapesti Főkapitányságra és a Vidéki Főkapitányságra. Az utóbbi hatásköre Nagy-Budapest kivételével kiterjedt az egész ország területére, s a hatásköre alatt törvényhatóságonként főkapitányságok, ezek alatt járási és városi kapitányságok, végül a kapitányságok fennhatósága alatt rendőrbiztosságok megszervezését írták elő körjegyzőségi székhelyeken és a nagyközségekben. A rendelet kihirdetésével és végrehajtásával „csak az úgy-ahogy működésbe lendült rendőri szervezet utólagos «legalizálása» történt meg, ami egyúttal azt is jelentette, hogy érvényben maradt a Magyar Királyi Rendőrség szervezeti felépítése, annak kettős tagoltsága - csak épp a «királyi» jelző tűnt el a testület nevéből. ’B Mielőtt rátérnénk a Somogy vármegyei rendőrségi szervek történetének tárgyalására, szükséges, hogy az ezekkel kapcsolatos jogszabályokat röviden ismertessük. A már idézett 1.690/1945. M. E.,7 8 9 valamint a 6.690/1945. M. E. sz. rendeletek értelmében a megyei törvényhatóságok székhelyein vármegyei főkapitányságokat szerveztek, melyek másodfokú rendőrhatóságként jártak el a járási és városi kapitányságok intézkedéseiben, valamint rendőri szolgálatot láttak el. A vármegyei főkapitányságok felügyeleti szerve a Vidéki Főkapitányság volt, vezetőiknek rendőrhatósági ügyintéző hatásköre általában nem volt, a belügyminiszter azonban egyes ügyekben a másodfokú hatósági jogkör ellátását átmenetileg hatáskörébe utalhatta. Az 1.690/1945. M. E. sz. rendeletben előírtak szerint a vármegyei fő- kapitányságok bűnügyi, politikai, igazgatásrendészeti és rendőrbírói osztályokra tagolódtak. A vármegyei főkapitányságokat az 533.900/1946. B. M. sz. rendelet megszüntette, s a vármegyék területét felügyeleti körzetekre osztotta fel úgy, hogy minden vármegye egy-egy felügyeleti körzetet alkotott, amelyek székhelye általában egybeesett a vármegye székhelyével. A felügyeleti körzetek székhelyén működő kapitányság vezetőjének elnevezése „a Magyar Allamrendőrség X vármegyei felügyeleti körzetének szemlélője" volt, aki a felügyeleti körzetbe tartozó rendőri szervek felett — a belügyminiszteri megbízás alapján — felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorolt. A vármegyei kapitányságok alatt, járási szinten járási kapitányságokat kellett szervezni, melyek elsőfokú rendőrhatóságokként járnak el, s rendőri őrszolgálatot látnak el különleges alakulataikkal.10 Később, az 533.900/1946. B. M. sz. rendelet szerint a törvényhatósági jogú városokban működő járási kapitányságok beolvadtak az ott működő városi kapitányságokba, a 274.000/1949. B. M. sz. rendelet pedig kimondta, hogy azokban a járásokban, amelyeknek székhelye valamely városi rendőrkapitányság székhelyével egybeesik, ezentúl városi és járási kapitányság elnevezéssel működnek a rendőrségi szervek. 7 Uo. 8 Müller, 2012, 14. p. 9 Magyar Közlöny, 1945. május 10. 3—4. p. 10 Uo. 256
