Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Csóti Csaba: Tömpe István, Somogy vármegye alispánja (1946-1948)
A fentiek azért is lényeges adalékok az alispáni tevékenység értékeléséhez, mert mindeközben Tömpe látványosan nem exponálta magát a megyében, mint kommunista politikus. Alispáni regnálása alatt végig kitartott a „szakember politikus” képének fenntartása mellett, még akkor is, amikor ez - 1947 közepére - már teljesen színpadias kellékké vált. 1946-ban nem „lépett fel” a Baloldali Blokk május 26-i, egyes állítások szerint közel százezres, mindenesetre bizonyosan több tízezres kaposvári nagygyűlésén sem, amelynek bevallott célja volt a baloldali pártok dél-dunántúli, kiemelten pedig a somogyi pozíciójának erősítése, tehát végső soron Tömpe alispáni tevékenységének támogatása.72 73 Ebben az évben egyetlen egyszer, május 15-én szerepelt nyilvánosan pártpolitikusként: a kommunista rendező gárda avatásán és eskütételén. „Legyen a rendezőgárda minden cselekedetében kommunista. Mi a magunk részéről, akik nem tartozunk a gárdába, minden szeretetünkkel övezni fogjuk és minden támogatást megadunk részükre. Ez a nap, amikor fogadalmat tettek a további harcra, olyan nap, amelyet nem szabad soha elfelejteni.”13 - fogalmazta meg kommunista politikusként mondandóját, miközben már alispán volt. Nem bizonyítható, de erre a szereplésre talán épp a párton belüli pozíciója megerősítése érdekében szánta rá magát, ismét használva személyiségének vonzerejét: kiállását, katonai tevékenységeinek dicsfényét, mindazt, ami vonzó lehetett a jórészt fiatalokból álló „R-gárda” tagjai számára. Az 1946-os évben az új somogyi alispán igencsak felforgatta a közéletet. Nem túlzás azt állítani, hogy erőteljes politikai tevékenysége átrajzolta a politikacsinálás erővonalait. A év további része valódi szervezőmunkával telt el Tömpe számára, nyilvános megszólalásai, párton belüli összezördülései mellett valóban felpörgette az újjáépítési munkálatokat74 és szívós munkával végrehajtotta a közigazgatási alkalmazottak „meghódítását”. Amikor azt javasolta a már idézett 1947. januári budapesti értekezleten, hogy „minden jegyzőségre be kell állítani egy kommunistát”, ő már hozzálátott ehhez a feladathoz.75 Az 1946-os év ráadásul úgy zárult le, hogy Tömpe megszabadult a nagy riválistól, Vidovics Ferenctől is. 1946. augusztus 12-én a köztársasági elnök felmentette Vidovicsot a főispáni tisztségből.76 Bár a felmentés „érdemei elismerése mellett” történt, a kiváltó ok az a kommunista támadássorozat volt, amely — Vidovics háború alatti máramarosi szerepvállalására, részben okkal hivatkozva77 - végül erkölcsileg védhetetlenné tette őt a pártközi tárgyalásokon. Az új főispán az ugyancsak kisgazdapárti, de a párt „bal szárnyához” tartozó Fekete Tibor78 lett. Fekete beiktatása után Tömpe lényegében a megyei politikai és közigazgatás valódi, komoly 72 Üdvözlet! Somogyvármegye, 1946. május 26. 1. p. Rendkívüli kiadás. És A demokrácia erejét mutatta meg. Somogyvármegye, 1946. május 27. 1—3 p. 73 Új vezetőséget választott a Magyar Kommunista Párt, a rendezőgárda letette a fogadalmat. Somogyvármegye, 1946. május 16. 2. p. 74 Az alispáni szervezőmunkát és annak aprólékos teendőit jól illusztrálják az alispán 1946-1947. évi bizalmas iratai. Vö. MNL SML IV. 401. a. Az alispán személyes (bizalmas) ügyintézésű iratai a németek kitelepítése, az egyházügyek, a közigazgatás helyzetértékelése, újjáépítési feladatok ellátása mellett elsősorban a megye számos településéről érkezett egyéni kéréseket, beadványokat, nem utolsó sorban „ötleteket” tartalmaznak. Ezeknek a leveleknek egy része stílusában a későbbi „munkáslevelezőkre” emlékeztet, kétségtelen azonban, hogy itt nem előre megszervezett beadványokról van szó. Mindenestre ezeket az „ügyeket” Tömpe akkurátusán maga intézte el, személyesen adott választ, ami valószínűleg pozitív hatást keltett egy-egy, a megyeszékhelytől távoli faluban. 75 PIL 274. f. 15. állag. 12. ő. e. 76 MNL SML IV. 402. a. Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvei. 1945. október 5-i ülés jegyzőkönyve. 1. p. 77 Négy hónap múlva, 1946. december 12-én a Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága mégsem erre, hanem — ekkor már a „köztársaság ellenes összeesküvéssel” kapcsolatban - arra hivatkozva adta ki Vidovicsot a büntető hatóságoknak, hogy közreműködött Vértessy Károly kisgazdapárti képviselő nyugatra szökésében. 78 Fekete Tibor (1910-1949) Pécsen született, iskoláit - közte a jogi egyetemet is - ott végezte el. 1934-től tanársegéd az Erzsébet Tudományegyetemen, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1935-től tagja a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpártnak. 1937-től a Dél-Dunántúlon (és a visszacsatolt Bácskában) különböző tanügy-igazgatási beosztásokban dolgozott. 1945 júniusától Kaposváron a tanfelügyelőség tanügyi titkára. A nemzetgyűlési választásokon képviselői mandátumot szerzett, amelyről főispáni kinevezésekor lemondott. 1947-től ismét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott főosztályvezetőként. Életrajzi forrás: Történelemi Tár digitális adatbázis, http://www.tortenelmitar.hu : http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view= article&id=4042&catid=64%3Af&Itemid=67&lang=hu 249
