Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében 1919-1945
49. §. Minden bejegyzett kéjnó' köteles hetenként legalább kétszer az e célból kijelölt helyen és idól>en hatósági orvosi vizsgálatra tiszta testtel, tiszta fehérneműben megjelenni és az orvosi utasításnak megfelelni. Kórházba utalás esetében azonnal — amennyiben pedig helyben kórház nincs, a más helyen kijelölt kórházban — köteles a rendőrhatóság által megállapítandó legrövidebb időn belül jelentkezni és magát mindenben az előírt gyógymódnak alávetni. A rendőrhatóság által beutalt kéjnőnek vagy titkos kéjnőnek, illetőleg a 13. §. alapján kórházba utalt férfinek szabályszerű elbocsátás nélkül tilos a kórházból távoznia, illetőleg a kórházi kezelés alól magát kivonnia. A beutaltak a kórházi szabályokat kötelesek pontosan megtartani. Az orvosi vizsgálatokat a kinevezett m[agyar], kir[ályi], állami rendőrorvos, ahol ilyen nincs, a helybenlakó illetékes hatósági tisztiorvos avagy az ezzel a feladattal megbízandó városi, községi vagy körorvos végzi. Az orvosi vizsgálatért a kéjnőtől díjat sem követelni, sem elfogadni nem szabad. Olyan helyeken, ahol a vizsgálatot nem kinevezett rendőrorvos végzi és a vizsgálatok száma méltányossá teszi, a vizsgálatokat teljesítő orvosok részére megfelelő díjátalányról az alkalmazó önkormányzati hatóság szabályrendelettel gondoskodik. A vizsgálatokhoz szükséges műszerek beszerzésének költségét ott, ahol a vizsgálatokat rendőrorvos teljesíti, az állami rendőrség, egyéb helyeken pedig az érdekelt város vagy község viseli. 50. §. Beteg kéjnőt a vizsgáló orvosnak még díjtalanul sem szabad kezelni, kivéve, ha a lakóhelyen más orvos nincs. 51. §. Az illetékes rendőrorvos, illetőleg a kéjnők vizsgálatával megbízott hatósági tiszti- avagy városi, községi, körorvos és a rendőrhatóság vezetője vagy annak megbízottja köteles mind a magán-, mind a nyilvános találkahelyeket, valamint az engedélyezett kéjnőlakásokat közegészségügyi és köztisztasági szempontból kéthetenként együttesen megvizsgálni. A vizsgálatnak a rendelet pontos megtartásának ellenőrzésére is ki kell terjednie. A vizsgálatért az engedélyes szobánként az állami rendőrség működése területén a belügyminiszter által, egyéb helyeken pedig törvényhatósági szabályrendeletben megállapítandó díjat köteles az illetékes hatóság pénztárába befizetni, amely azt a vizsgálatot teljesítők részére az előírás szerint kiutalja. Ha az engedélyes e kötelességének eleget nem tesz, engedélyét vissza kell vonni. VII. A kéjnőtelepekről. 52. §. A rendőrhatóság a városokban hely tekintetében a városi tanáccsal egyetértőén, nézeteltérés esetén pedig a belügyminiszter döntése alapján engedélyt adhat arra, hogy egyes házak kizárólag kéjnők lakásául jelöltessenek ki. Ilyen házban csak olyan kéjnő bérelhet lakást és lakhat, aki önálló háztartást vezet. Minden lakást úgy kell berendezni, hogy önálló háztartás vezetésére alkalmas legyen. Minden kéjnő csak mint főbérlő lakhat ilyen házban és háztartásában 40 évesnél fiatalabb személy sem cseléd, sem rokoni, sem bármely más minőségben nem lakhat. Albérlők ilyen házban egyáltalában nem lakhatnak. A kéjnőkön kívül csakis a házfelügyelő lakhat az ilyen házban. Házfelügyelőként csakis olyan egyén alkalmazható, aki mind maga, mind a háztartásában élő személyek mindegyike 40. életévét meghaladta és sem kerítésért, sem testi épség ellen vagy nyereségvágyból eredő bűntettért vagy vétségért avagy közveszélyes munkakerülésért még nem volt büntetve, vagy ily címen ellene eljárás nincs folyamatban. 53. §. A rendőrhatóság mind a találkahelyre, mind a kéjnőtelepre vonatkozó engedélyt a helyhatóság kívánságára, vagy anélkül is bármikor visszavonhatja, ha ezt erkölcsrendészeti szempontból indokoltnak találja. Az engedély visszavonása címén semminemű kártérítési igényt nem lehet támasztani. VI. A kéjnők orvosi vizsgálatáról és a találkahelyek orvosi ellenőrzéséről. 228
