Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kéjelgésügy és szabályozása Somogy vármegyében 1919-1945
újságíró a gazdákra hárítani, mondván, hogy nemigen törődnek a cselédeikkel. Az írásban megjegyzik, hogy a négy cselédlány begyűjtése hétvégi ünnep után volt és hétfó'nként általában több az eló'állított.46 Ez az utóbbi tény arra enged következtetni, hogy a titkos prostitúció időben korlátozott volt, mivel a cselédlányoknak jobbára csak a hétvégi kimenó'idejükben volt lehetó'ségük egy kis „mellékes” kereset szerzésére. A kaposvári rendőrség 1924. évi statisztikája szerint erkölcsrendészettel kapcsolatban 255 — zömében — cselédleányt vizsgált meg rendó'rorvos, azaz ennyi titkos kéjelgéssel kapcsolatba hozható nőnél, illetve alkalommal keresték a nemi betegségek nyomait. A vizsgálatok 60 esetben mutattak ki nemi betegséget, ami 23,5%-os arányt jelent. Őket gyógykezelésre a kaposvári kórházba utalták.47 Egy 1925 elején közzétett, elvi jelentőségű belügyminiszteri határozat még szinte szinonimaként használta a kéjnőtelep és bordélyház fogalmát. Az egyedi ügyből indult határozat kimondta, hogy az állami rendőrség ügyintéző hatáskörét szabályozó 90.089/1919. B. M. sz. rendelet 3. §-ának b) pontja az erkölcsrendészeti kérdések intézését, a kéjnőtelepek (bordélyházak) engedélyezését — a rendőrség működése területén — a rendőrség hatáskörébe utalta, ezért a bordélyházak engedélyezése, így a már kiadott engedélyek visszavonása is kizárólag az államrendőrség hatáskörébe tartozik. De ez nem érinti a helyhatóságnak a hely kijelölésére való jogát, valamint kérheti a bordélyházi engedélyek megvonását.48 Kaposvár Rendezett Tanácsú Város Tanácsa 1925 márciusában „népegészség és közerkölcsi szempontból egyaránt fontos javaslattar lépett a város képviselő-testülete elé, mikor elfogadásra ajánlotta a prostitúcióról szóló szabályrendelet-tervezetet.49 A benyújtott tervezetet azonnali hatállyal elfogadták és a Vár utcai bordélyok (amiket diszkréten a korszakban az újságok gyakran „mulatók”-nak neveztek) tulajdonosait záros határidőn belül üzleteik félreesőbb utcában való elhelyezésére utasították. Ellenkező esetben engedélyük bevonását helyezték kilátásba.50 A helyi újságok az örömtanyáknak is nevezett bordélyoknak a Cseri városrész elejéből való kitelepítését 1925 novemberében kész tényként tálalták. Mivel a városrész a közelben új elemi iskolát kapott, ezért a két éjjeli mulatót mind többen akarták innét eltávolítani, köztük a rendőrség a várossal összefogva. A közvetlenül a cseri vasúti sorompó mellett működő bordélyokat már évek óta igyekeztek a Cser elején lakók áthelyeztetni, „de az akció megfelelő vezetés hiányában elernyedt s maradt minden a régiben”. A városi képviselő-testület 1925 tavaszán határozatban mondta ki a bordélyok kitelepítésének szükségességét. Az új elemi iskola megnyitásával már elengedhetetlenné vált ez a drasztikus lépés. Az iskola megnyitóján dr. Vétek György polgár- mester ígéretet tett, hogy nem nyugszik addig, amíg a Cseri városrész a szégyenfoltját le nem törli. (Figyelemre méltó, hogy nem a város, hanem a városrész szégyenfoltjáról szólt Vétek. Ha a várostérképre nézünk, jól látható, hogy a belvároshoz nagyon közel működtek ezek a bordélyok.) A cikk szerint dr. Cséry Bálint rendőrfőtanácsos már korábban megkereste a várost: jelölje ki a bordélyok új helyét. A rendőrség a Marhahajtó utat51 52 tartotta a legideálisabbnak, mert kiesik a fő forgalomból. A város vezetői ekkor még nem döntöttek a pontos helyszínről. Az újságíró remélte, hogy nem sokáig húzódik az ügy.62 Egyelőre nem ismeretes, hogy Kaposvár városa milyen intézkedéseket tett eztán a bordélyok áttelepítésére, de a november 12-i képviselő-testületi ülésen egyetlen hozzászólás volt csak, és az éppen ezt sürgette.53 46 Kaposvári bűnkrónika. Új-Somogy, 1923. március 12. 3. p. 47 A kaposvári rendőrség bűnügyi osztályának múlt évi statisztikája. Új-Somogy, 1925. január 10. 3. p. 48 A kéjnőtelepek (bordélyházak) engedélyezése az államrendőrség működési területén hatáskörébe tartozik. Belügyi Közlöny, 1925. január 11. 39. p. (Részlet a 28.755/1923. B. M. sz. rendeletből.) 49 Ma tartotta első ülését a nagytanács. Új-Somogy, 1925. március 19. 1. p. 50 Versenytárgyalást hirdet a város az új villanytelep létesítésére. Új-Somogy, 1925. március 21. 1. p. 51 Elnevezése 1947 márciusától Achim András utca. 52 Kitelepítik az örömtanyákat a Cserből. Új-Somogy, 1925. november 8. 2. p. 53 Somogyvármegye „Széchenyi kulturház”-ára egy milliárdot szavazott meg Kaposvár képviselőtestülete. Új-Somogy, 1925. november 14. 1-2. p. 193
