Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Récsei Balázs: A kaposvári Németh István-szobor történetéből
és egy, a magasban síneken járó kocsi szerkezettel a formához szállítják és beöntik a samott forma befolyó csatornájába. A bronz lassan ömlik a samott formában fölfelé és mikor a tetején kijön a bronz, akkor meg van a bizonyság, hogy a forma megtelt. Kihűlés után a tégla burkolatot szétbontják, a samott negatívot pedig kalapáccsal szétverik és ott áll a ragyogó bronz szobor. De rendesen csak a fele, mert egy álló szobrot két darabból szoktak összeállítani. A két fél darabot nagy gondosan összeillesztik és acél csavarokkal összehuzatják, az acél csavarokat egyenkint bronz csavarokkal cserélik ki, ezek a csavarok már véglegesen benne is maradnak. A beömlő' csatornák és a lég kiömlő csatornák bronz darabjait, melyek most, mint jégcsapok merednek ki a szoborból, lefűrészelik. Ezek nyomát úgy szintén az összecsavarás helyét elcizelálják, az esetleges öntési hibákat kijavítják és az egész szobor felületét acél szerszámokkal átdolgozzák. Most már nincs más hátra, mint a szobor talapzatára való erősítésre szolgáló horgonyt a szobor belsejébe bronz csavarokkal beerősíteni és esetleg különféle savakkal és pácokkal a patinázást elvégezni. (Újabban ugyan nem szokták a szobrokat mesterségesen patinázni, hanem meg hagyják eredeti színében, hogy a levegőtől patinázódjék meg.) Mind ezt pedig azért írtam meg ily részletesen, hogy kellően tájékozódva, — ha ugyan sikerült ezt elérnem — Magad is belásd, hogy egy ily nagy szakértelmet, kitűnő felszerelést és egy egész sereg jól betanult szakmunkást igénylő műveletnél, mint a bronzöntés, nem a bronz mennyisége és ára az, ami az öntés árát megszabja, az csak egy függvény, mely a munkadíjak kiegészítő része. Ezt már az öntő a munka, rezsi, haszon és egyéb bekalkulálásával egy összegbe szokta megadni. Annyival is inkább, bár közismert, hogy a bronz anyaga nagyjából: 80% vörösréz és 20% ón (cin, stannus) áll, de minden bronzöntő tesz még egyéb fémet és vegyi anyagot, melyek az ő saját tapasztalata szerint a fém beömlését, lassúbb lehűlést stb. megjavítják. Ezt az öntési titkot, minden öntő nagyon szigorúan megőrzi. Most még csak a szobor talapzatához szükséges kőre vonatkozóan, megjegyzem, hogy márvány erre a célra nem alkalmas. Egyrészt mert drága, másrészt pedig nem idő álló. Manapság leginkább mészkövet szoktak erre a célra felhasználni. Ez az a fajta kő, amiből az én Kossuth szobrom talapzata is van. Ez nagyon jól kiállta a fagyot és egyéb idő viszontagságot, csak az a kár, hogy mióta fel állították, azt soha meg nem tisztogatták, pedig időnként egy kis letisztogatás nagyon jót tenne neki, sőt ez a bronz szobornak is el kelne. További felvilágosítással és tanáccsal készséggel állok rendelkezésedre. Szívből üdvözöl a régi barátsággal tisztelő híved Budapest, 1937. júnfius]. 3. Kopits János MNL SML XIV. 5. Fekete Gyula ügyvéd iratai, írógéppel készült, saját kezűleg aláírt levél. 9. Kopits János kaposvári származású, budapesti szobrászművész levele dr. Fekete Gyula kaposvári ügyvédhez Budapest, 1937. június 16. Kedves Gyula Barátom! Szíves elnézésedet kérem, hogy csak így elkésve válaszolok kedves soraidra, de egy sürgős munka most elvette minden időmet. A kívánt tájékoztatóul a következőket közölhetem: A kaposvári Kossuth szobor .............................................aranykorona 27.000 A Nagyatádi Szabó István eredeti szobra...........................................P 37.000 került. 160
