Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 43-44. (Kaposvár, 2014)
Nübl János: Somogyi katonák a "Nagy Háború" első hónapjaiban
vezérkar a sikereket túlbecsülve, a Galícia védelmét ellátó osztrák—magyar 3. hadsereget is támadásba küldte („Lembergi hadjárat”). A Monarchia északkeleti határvidékén indított offenzívát azonban a túlerőben lévó' orosz 3. és 8. hadsereg könnyedén megállította. Bár a Monarchia elérte Németország tehermentesítését, a meginduló orosz ellentámadást az osztrák-magyar 3. hadsereg és a szerb frontról beérkező' osztrák—magyar 2. hadsereg nem tudta megállítani. Közben az orosz-lengyelországi támadás is elakadt, így az AOK (Hadsereg-főparancsnokság)42 szeptember 11-én elrendelte az általános visszavonulást. Az osztrák-magyar 1., 4. és a 3. hadsereg Nyugat-Galíciába, a Wisloka folyó mögé, az osztrák—magyar 2. hadsereg pedig a magyar országhatárig hátrált. Bukovina egésze és Galícia nagy része orosz megszállás alá került, a kiürített területen csak a szeptember 26-án bekerített przemysli erődrendszer maradt osztrák-magyar kézen. Az orosz csapatok szeptember 24-én az Uzsoki-szoroson át betörtek Magyarország területére, sőt, október 3-án - néhány napra — elfoglalták Máramaros vármegye székhelyét, Máramarosszigetet is.43 A 44-eseket szállító — a szerémségi Indijaból szeptember 5-én elindult — vonatszerelvény Újvidék—Futak-Zombor—Szabadka—Budapest—Miskolc—Sambor útvonalon szeptember 8-án érkezett meg a galíciai Komarnoba.44 Lembergtől 30 km-re, délnyugatra elhelyezkedő városka vasútállomásán kirakodó ezred azonnal gyalogmenetben keleti irányba indult, s már másnap Horozanna-Wielkánál45 harcba bocsátkozott az orosz csapatokkal. Szeptember 12-én az osztrák—magyar 2. hadsereg parancsnoksága visszavonulást rendelt el, s a 31. hadosztály alakulatai a magyar határig hátráltak. A 44-esek szeptember 21-én Nagypolánynál46 léptek Magyarország területére. A határvonalon állást foglaló csapatok körében vérhas és kolera járvány tört ki, minek következtében az ezred harckészültsége jelentősen csökkent.47 Az osztrák-magyar 2. hadsereg augusztus végi orosz frontra szállítása után, a Balkánon teljhatalmat kapó, Potiorek táborszernagy az osztrák—magyar 6. hadsereget északra — az osztrák—magyar 5. hadsereg mellé — tolta, a Szerémség védelmét pedig egy újonnan alakult kombinált hadtestre bízta. A főtámadást Eszaknyugat-Szerbiában, a Drina alsó folyása és a Száva között tervezte. A szeptember 7-én megindított offenzíva (ún. második Potiorek-offenzíva) a folyamátkelés és a szerémségi szerb betörések miatt nehezen bontakozott ki. Az október 4-ig tartó Drina menti csatában az osztrák-magyar 5. hadsereg teret nyert a Szávától délre, de a támadás a nagy veszteségek miatt megrekedt. Az osztrák-magyar 6. hadsereg átcsoportosítása miatt átmenetileg védtelenül hagyott Boszniába viszont a szerb Uzice-hadseregcsoport és a montenegrói Szandzsák-hadsereg mélyen benyomult. A Szarajevót keleti irányból 30 km-re megközelítő szerb és montenegrói csapatokat a Romanja-planinai csatában (október 18—30.) sikerült megállítani, majd a Drináig visszaűzni.48 A 19. gyalogezred augusztus 22-én elhagyta Visegradot és gyalogmenetben északra indult. 130 km-es fárasztó menetelés célja a Drina menti Kozluk49 elérése volt. Szeptember 9-én a 19-es zászlóaljak e boszniai településnél keltek át a határfolyón. A hídfők kialakítása az utánpótlás nem megfelelő megszervezése miatt igen nagy veszteségekkel járt, a pánikba esett legénység egy része vízbefúlt. Szerb földön az ezred egy hét alatt a folyótól mindössze 5 km-re tudott előrenyomulni a Kuliste magaslat térségéig. Az erdős, hegyes vidéken szeptember 17-én szerb ellentámadás indult, amely az ezredet lényegében megsemmisítette. A túlélők és a beérkező feltöltések (a frontra kiérkező menetszázadok) októberben védvonalat építettek ki a hegy körzetében. A lövészárkot ásó, fedezéket építő katonákat próbára tette az időjárás, hiszen 42 Armeeoberkommando (AOK): A Monarchia hadszervezetének legmagasabb katonai vezető szerve. 43 Lexikon 416-417. p. 44 Komarno: község Közép-Galíciában, ma város Nyugat-Ukrajnában (Lvivi terület). 45 Horozanna Wielka: község Galíciában, ma község Nyugat-Ukrajnában (Lvivi terület). 46 Nagypolány (ma Velka Polana): község Zemplén vármegye Szinnai járásában, ma község Északkelet-Szlovákiában (Eperjesi kerület, Szinnai járás). 47 44. gyalogezred története 59—61. p. 48 Lexikon 551. p. 49 Kozluk: falu Eszakkelet-Bosznia-Hercegovinában, a Drina határfolyó bal partján, Szarajevótól 130 km-re északkeletre. 106
