Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Kiss Norbert Péter: Irodalmi emlékek a Somogy Megyei Levéltárban

Tehetsége szerént, mindenki áldozott Mindent elvitt a víz, de részvétet hozott A szörnyű elemet nem átkozta a nép

Jótevőkre kellett áldást kérni elébb.

Az atyák is kiknek létet gyermekük ad Tudták, az istáppal elkésni nem szabad, Tanácsot űltenek, hoztak határzatot:

Küldjünk ki azonnal, magunk közül hatot. Hármat a vidékről parancsoljunk oda,

És hogy a panasznak ne lehessen oka,

Szeged egészítse ki tizenkét főre.

Ezeket bízzuk meg, s küldjük ki előre Hogy ésszel erővel gyógyítsák meg, mi fáj Azzal kit mint fő főt kiküldött a Király.

Miként a megváltó, ki nagynál is nagyobb A kinek hírneve oly fényesen ragyog Az apostolokkal vette magát körül,

E tizenkettőnek a fő fő megörül És hogy megismerje őket színről színre Sóhaját, ld büszke a titkári cimre Küldte: menjen rögtön, hívja össze őket,

Ezen kiválasztott tudományos főket A titkár titkárját bízta meg a piszét Hogy vigye szét nyomban a fó üzenetét.

Termében űl Lajos, az kit Tisza nemzett Érzi, tudja, hogy most ő rá néz a nemzet, Hogy híven szolgálja urát és Királyát Eljött lenyűgözni vészt hozó druszáját Körülte minden tárgy, arany ezüst porczlán30 És illatot terjeszt mellette egy orszlán31 Testőrei veszik, körben őtet körül Hogy végig néz rajtuk, lelke szinte örül Mert a testőrök mind nyalkák, daliások Ingyért nem látható sehol a képmások.

Az ajtó megnyílik és a titkár belép:

Jelenti: megjöttek, egy pár perczczel elébb Hívd be őket, hogy ha sarujok nem piszkos Szólt kegyes mosollyal a királyi Biztos,

És a tizenkettő, mélyen elfogódva Belép a terembe e biztató szóra Meghajtják magukat szerényen: hogy dukál,32 A közülök egy ifjú előre lép s megáll:

Uram! szolt szerényen, s mégis önérzettel Parancsolj velem és ezzel a sereggel.

30 porczlán (ol.): porcelán

31 orszlán (oszmán-török): oroszlán vagy arszlán, divatfi

32 dukál (lat.): itt: illik

19