Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Récséi Balázs: Kaposvár az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás, a köz- és magánépületek kimutatása mellékletének tükrében
nyolc létezett. A 19. század közepéig a településkép falusias jellege egyértelmű: a házakat a telek hosszában, az utcafrontra merőlegesen, ún. fésűs elrendezésben építették.15 A középkori utak nyomán a 18. század második felére töbhé-kevésbé állandósult Somogy úthálózata. A megyét behálózó utak egy része Kaposvárnál találkozott, ezek határozták meg a város még meglehetősen kevés számú útjait, illetve utcáit, és így a városszerkezetet.16 Egy 1836-ban - zsidósága miatt - nem kis nehézségek árán beköltöző orvos a mezővárost egy hosszan elnyúló ághoz hasonlította, amelyből 4-5 mellékág ágazott ki. A házak az utcasorokban nagyon hézagosán voltak beépítve. „Ezek pedig legnagyobb részben kolbász alakúak voltak az udvar hosszában, ritkán volt bennök több mint egy szoba az utcára, a házak között nagy udvar terült el karókkal bekerítve.”17 A vár területét kivéve a kaposvári épületek a 18. század közepéig lényegében fából és/vagy vályogból, szalma vagy nádtetővel, esetleg fazsindellyel készültek. Ekkortájt jelenhettek meg az első téglából emelt házak, köztük az első kaposvári megyeháza.18 A 18. századi építészeti alapanyagok és megoldások továbbélése a következő évszázadban is tetten érhető. A mezőváros házai — néhány kivételtől eltekintve - az 1830-as években még földszintesek, „igen túlnyomó része tömés vagy vályag épület volt, szalmával vagy náddal fedve.” Még az 1830-as évek közepén is csak 7 emeletes ház állt a városban: az új megyeháza, a városháza, az új városi iskola, valamint a Korona fogadó épülete, illetve egy ügyvéd, egy gyógyszerész, az uradalmi tiszttartó és könyvvezető által lakottak.19 A 19. század közepén készült II. katonai felmérés térképe20 a városnak már 11 utcáját ábrázolhatta. Az 1857-es népszámlálás 5212 lakost regisztrált,21 ami az 1810-es évek közepi - ha nem is hivatalos adatnak minősíthető - 3780 főhöz22 képest nem túl jelentős létszámnövekedés, és a dualista korszakban végbementhez viszonyítva kifejezetten szerénynek mondható. Egyébként Somogy megye legnépesebb települése - Kaposvár - az 1870 januárjában regisztrált több mint 6 és félezer jelenlévő lélekszámával messze nem érte el a statisztikai és történeti-demográfiai alapon meghatározott városi - ezen belül is a kisvárosi - kategória alsó határát, ami a mérvadónak számító korabeli statisztikus, Keleti Károly nyugat-európai módszereket felhasználó számításai szerint Magyarországon ekkor 10 000 főnél kezdődött.23 Az 1870-ben álló magánépületek közül mára már csak mutatóba maradt néhány, egy-két kivételével mind az egykori belvárosban. Ezek közt a legrégebbi az úgynevezett Dorottya-ház a Fő utca elején, az ettől néhány háznyira ma is működő Arany Oroszlán Gyógyszertár. A Dorottya-ház Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposza után nyerte elnevezését. Csokonainál a ,fércég kastélya”-ként szerepel. Az első ismert kaposvári gyógyszertár ma is látható kapukeretén az 1774-es évszám olvasható, írott források szerint 1781-ben nyílt meg. Valamikor a 19. század második felében bővítették egyemeletesre,24 de 1870-ben már így vették számba. Kaposvár épületei és lakossága az összeírás alapján A helybeli közreműködők Kaposvárt a népszámlálás, épület- és haszonállat-összeírás időpontjában, 1870 elején, az akkori állapotoknak megfelelően 20 utcára, illetve útra, négy térre, valamint egy különálló kallómalomra és öt szőlőhegyre osztották. A mezőváros központja a kelet-nyugati és észak-déli utak találkozásában alakult Id. A település centrumának tekinthető fő teret 1869 végén 15 Zádor Mihály: Kaposvár. Bp., 1964.98-99. (A továbbiakban: Zádor i. m.) Zádor építész szemmel írta meg Kaposvár történetét az 1960-as években. Sajnos ezt a házösszeírást nem használta. 16 Zádor i. m. 91. p. 17 Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár, 1877. 12. p. (A továbbiakban: Bergel i. m.) 18 Zádor i. m. 87-88. p. 19 Bergel i. m. 12-13. p. 20 Többek között közli Zádor i. m. 151. p. 21 Az 1870. év eleji népszámlálás 606. p. 22 Többek között közli Zádor i. m. 113. p. 23 Keleti i. m. 410-411. p. 24 Zádor i. m. 110. p. 54
