Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Gáspár Ferenc: Az első körorvosi hálózat kiépülése Somogyban

Feltétlenül fel kell figyelnünk arra, hogy az orvosok megítélése során a legfontosabb szempont volt a bizalom kihangsúlyozása: „...egészségügyi tekintetben akihez bizalommal viseltetem, azt választom." ... „Minden más hivatásbelit lehet valakire tukmálni, de egy orvost nem, mert az a bizalom dolga.” Konkrét személyt is megjelöltek: „...minthogy hozzá vagyunk szokva [...] ezért kinevezni szíves­kedjen.” „Egy orvos a szenvedő emberiségnek élet és halál fölötti földi ura lévén, lehet-e csudálni, hogy beteges állapotunkban, egyedül csak olyan orvoshoz folyamodunk, ki hozzánk minél közelebb van, bizalmunkat tökéletesen bírja, mert az orvos bizalom nélkül egyáltalán gyógyítani nem képes. ” Elutasítók: Amint a következőkben látni fogjuk az elutasítások sem az orvos személyére, hanem a megvalósítás, a bevezetés módjára és a terhek vállalhatatlanságára vonatkoztak: „Tekintetes Szolgabirói Hivatal! T[e\án]tet]es Sz[olga]Zúrót Hivatal felhívására válaszolom a legnagyobb tisztelettel, miszerint én ezen felállítani szándékolt orvosok fizetéséhez járulni nem akarok és pedig azon egyszerű oknál fogva, minthogy egészségügyi tekintetben akihez bizodalommal viseltetem azt választom. Két választott orvost rendesen fizetek: egy hasonszervit és egy állopaticust, mert minden más hivatalbelit lehet valakire tukmálni, de egy orvost nem, mert az a bizalom dolga. Különben pedig vidékünkön annyi az orvos, hogy szükséget miattuk nem szenvedünk. Költség kiadásaink pedig annyi, hogy maholnap terhes kiadásainkat meg sem bírhatjuk - azt pedig nem akarjuk hinni, hogy az atyáskodó kormány népe megsemmisítésében gyönyörködjék. Ami a bogiári községet illeti, ennek hangulatát sőt érzelmét tudom, azért csodálkozva olvastam az igen értelmébeni nyilatkozatot Kelt Boglár szept. 19 1856. Bárány Pál dr. ügyvéd” Kaposvár is az elutasítók között volt. Beadványa közlésétől eltekintek, mert lényegében hasonló in­dokokat tartalmaz. Ezzel ellentétben új szempont jelent meg Boglár tiltakozásában: „[... ]ha mégis törvényen alapulnak a T[elantetes] Kerjületi] Hivatal felhívása, akkor miként lehet, hogy az Baranya megyére nem vonatkozik, hiszen az törvények általánosak és nem kiválasztottak számára szentesítet- nek, minden honpolgárt egyaránt kötelez. Azért is furcsa ez, mert Baranya is a soproni kerülethez tartozó megye. Vagy azért van ez így mert ott egyöntetűen nemmel feleltek a felkérdezéskor?” 31 Gyűjteményünk szomszédos vármegyére terjedő iratokkal nem rendelkezik, így a kutatás nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy másutt hogyan történt a körorvosi hálózat kiépülése, mint ahogy arra sem, ebben az esetben milyen érv, vagy ráhatás nyomán történt meg az elutasítás. Csak részletében idézünk Ranolder János veszprémi püspök beadványából, aki érvrendszerében többször is hivatkozik „a volt adómentes osztályok" természetes előjogaira, majd érdekes okfejtéssel megállapítja: „Nyomasztó ezen községi Orvosok felállítása a volt adómentes osztályra azért, mert a dijjazásuk melly egyes járásonkint is különbözőiég, azonban majd mindenhol egyformán ingyen szállás, s ingyen előfogat még is készpénz és természetbeni fizetésből áll, behajtása az egyenes adó alapján eszközöltetik, mápedig ha a községi orvos zsoldja beszedése alapjául a föld adó is szolgál. akkor az is áll, hogy az orvost nem a községi személyek, hanem a föld is tartozik díjazni, amelynek pedig nem őre, annál kevésbé gyógyásza,”32 31 Vizsgálódásom nem terjedt ki Baranya megyére, ezért nem tudom megítélni az ügyvéd állításának valóságtartalmát. 32 Ranolder János (1806-1875). A püspök úgy vélte az „orvostartás” más fontos területek humanitárius támogatásától vonja el a fedezetet, tekintettel arra, hogy a Veszprémi Püspökséghez tartozó Karád, Andocs, Kisbár, Ráksi, Ácsa, Szorosad, Törökkoppány, Csököly, Görgeteg községi orvosait is fizetnie kellett volna. Az említett területeken uradalmi orvost alkalmazott. Művelt, hat nyelven beszélő, jótékonykodásával sok tisztelőt szerzett népszerű főpap volt. Püspökségén bújtatta a szabadságharcban résztvevő, vagy miatta üldözött papjait. Több iskolát, nevelőintézetet, menhelyet (Veszprémben kórházat) alapított. Nevéhez fűződik a balatonfelvidéki - és általában a magyar bortermelés - jelentőségének felismerése, szőlőoltványok nemesítése, termeltetése és térítésmentes átadása minden bortermeléssel foglakozni kívánó számára. Kiemelések az eredetiben. 42

Next

/
Thumbnails
Contents