Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Rezümék
nyitva tartása és a szabad kulturális fogyasztás pártján állt. Jelen esettanulmány ennek az eseménytörténetnek több szempontú értelmezésében kívánja bemutatni a korabeli városi közélet pluralizmusát, illetve a közigazgatási hatóságoknak az államigazgatást is elérő lobbi tevékenységét. A közleményt forrásközlés egészíti ld. NÜBL JÁNOS: SOMOGYI HONATYÁK SZEREPLÉSE A KÉPVISELŐHÁZBAN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT II. RÉSZ A tanulmány a Somogy Megyei Levéltár 2011. évi évkönyvében „Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az I. világháború alatt - I. rész" címen megjelent közlemény folytatása. A szerző a Képviselőházi Napló, valamint a Somogyvármegye és a Somogyi Hírlap című újságok segítségével, IV. Károly trónra lépésétől az Országgyűlés feloszlásáig követi a Somogy vármegyei választókerületek képviselőinek törvényhozási szereplését. SUBA JÁNOS: A MAGYAR ÁLLAM HATÁRŐRIZETE A XIX-XX. SZÁZADBAN (TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS) A határőrizet felépítését, tevékenységét az adott állam belpolitikai helyzete határozza meg. A dualizmuskori magyar határőrizetet a liberalizmus és a racionalizmus jellemezte, amely takarékos és hatékony volt. A kormányzat érdeke az volt, hogy a határokon szűrjék meg a nemkívánatos forgalmat, ugyanakkor a lakosság széles rétegeinek az utazását ne korlátozzák. A határőrizet végrehajtását, mint rész szakfeladatot szaktestületek végezték. E szervezetek a magyar közigazgatás szerves részét képezték. A trianoni békeszerződés után új helyzet állt elő a magyar határőrizetben, szerves gazdasági tereket és rokoni kapcsolatokat vágott ketté az új határ. Ezért volt fontos a kishatárforgalom. Az önállóvá vált ország határőrizeti szervei kettős feladatot láttak el. Egyrészt - legális feladatként - megvalósították az államhatár őrizetét, ennek részeként a zöld határőrizetet és a határrend betartatását, valamint a távolsági- és a kishatárforgalom ellenőrzését. Másrészt - rejtett feladatként - a szervezetük álcájában katonai erőket rejtettek el a határ mentén. 1938-tól a nem határvédelmi erőket honvéd határvadász elnevezéssel beolvasztották a haderőbe. Az ötvenes években a szovjet érdekszférába tartozó Magyarországon a Határőrség tevékenységét a fegyveres erők részeként, katonai jelleggel, közvetlen pártirányítással végezte. Az ország nyugati és déli államhatára mentén elsődleges feladattá vált a szovjet tömb határvonalának hermetikus lezárása. A politikai céloknak, a szovjet és koalíciós érdekeknek teljesen alárendelve alakították ki a határőrizet rendszerét, súlyozták az erőket, eszközöket az akkori „ellenségkép”-nek megfelelően a nyugati és déli határokra. 1990-től új testületi és rendészeti jellegű határőrizeti koncepciót valósítottak meg. 2008-as schengeni övezethez való csatlakozásunk indoklásával valósult meg a rendőrség és a határőrség integrációja. Az eddig 10 ezer fős határőrség beolvadt a rendőrségbe. VONYŐ ANITA: A KAPOSVÁRI LATINCA-SZOBOR EELÁLLÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI A SOMOGY MEGYEI FORRÁSOK TÜKRÉBEN Kaposvár belvárosában az 1990-es évek elejéig állt - a róla elnevezett téren - Latinca Sándornak, a Tanácsköztársaság somogyi vezéralakjának szobra. Az alkotást a rendszerváltozás után eltávolították, a teret pedig 1998-ban Európa térré keresztelték át. A somogyi megyeszékhely arculatát 30 éven át meghatározó szobor, illetve életre hívásának körülményei azonban érdekesek lehetnek a helytörténet iránt fogékonysággal rendelkezők számára. Az 1950-es évek folyamán többször is felvetődött a város vezetésében, hogy szobrot állítsanak Latinca emlékének, de 1958-ig a döntéshozókat számos 207
