Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Aradi Gábor: Tolna megyei turisztikai mozaikképek és vendéglátás a Rákosi-korszakból
Napló szerkesztőségének, melyben elpanaszolta, hogy vadonatúj zokniját lopták el a férfi öltözőből. Azt javasolja, hogy kövessék a pesti példát. A ruhatárban használjanak két bilétával ellátott alumínium vállfákat. Az egyik biléta a kabinosnál, a másik a fürdővendégnél legyen és a ruhatárba csak a kabinos léphessen be.15 A Tolna megyei úttörők legtöbbet a Balaton déli partján létesített üdülőtáborokban nyaraltak, de utaztak csoportok Csillebércre,16 a Mátrába, és az ország más üdülő helyeire is. A Budapesthez közeli helységben vagy Csillebércen nyaralók egy napot a fővárosban is eltöltöttek.17 Egy újságcikk Tolna megyei táborról is szólt. Kölesden a Sárvíz és a Sió partján hoztak létre a Gyönki járás úttörő leányai számára egy 30 személyes tábort.18 Tolna megyei gyerekek a következő balatoni helységekben nyaraltak: Balatonboglár, Balatonvilágos, Balatonszemes, Zamárdi. Nagy hangsúlyt fektettek a gyermekek ingyenes üdültetésére. 1953-ban pl. először közel 600 gyereknek biztosított a Tolna Megyei Tanács ilyen kedvezményt egy vagy kéthetes üdülésre. Majd a szülők és a diákok kérésére 70 fővel bővítették a keretet.19 Az ingyenes nyaraltatás anyagi feltételeit a megyei toborzó bizottság szervezte meg. A bizottság felkérte az akkor működő társadalmi szervezeteket (MNDSZ,20 DISZ,21 Magyar-Szovjet Baráti Társaság megyei, járási és helyi szervezeteit, szülői munkaközösségeket) a pénz összegyűjtésére. A kérés azonban kevés eredménnyel járhatott. Ezt bizonyítja a megyei tanács oktatási osztályának valamennyi járásnak, illetve Szekszárd város oktatási osztályának elküldött utasítása, mely 1953. június 7-én kelteződött. Ebben kötelezővé teszi, hogy valamennyi járás 1000, Szekszárd pedig 40 forintot gyűjtsön össze és fizesse be azt augusztus 5-ig, hogy a balatonboglári központi táborban minél több munkás-paraszt tanuló üdülhessen. Az utasításra azért van szükség, mert eddig az e tárgyban kiadott rendeletet „meglehetősen lazán kezelték a járási oktatási csoportvezető elvtársak”. Tehát szervezzenek rendezvényeket a népművelési ügyvezetővel karöltve, amelyek bevétele a költségekhez hozzájárul. Egy-egy iskolára 30-40 Ft jutott. Ehhez hozzáteszi még az utasítás megfogalmazója: „Természetesen, hogy túlteljesítést szívesen veszünk a megadott kötelező kereten felül is.” Az iskolák megértik (remélhetőleg), hogy ,jsaját gyerekeink üdülése valamennyiünk közös érdeke”.22 Amint az előző levélből látható, a támogatás feltétele a jó tanulás mellett a munkás-paraszt származás volt. A fennálló rendszer a társadalom többi csoportját másodrangú állampolgárnak tekintette. A tanácson kívül a munkahely, illetve az ott működő szakszervezet is részt vett a kedvezményes üdültetésben. A MEDOSZ23 Tolna megyei szervezete 20 élenjáró dolgozó gyermekét küldte két hétre üdülni Vácra. Ott a mezőgazdasági technikum épületében - valamikori urasági kastély - berendezett üdülőben helyezték el őket.24 A táborokban a fürdés mellett rendszeres testedzés folyt (torna, röplabda, futball, különböző labdajátékok), de tanulmányi szakkörök is alakultak. Fontos szempont volt a napi ötszöri étkezés, a bőséges táplálkozás. A táborban szerzett élményekről készült beszámolók sikerként könyvelték el, ha a táborlakók testsúlya megnövekedett a ciklus végére. A balatonszemesi tábor egyik fiatal lakójának levelében a következők olvashatók: „Németh tanár elvtárs 8 nap alatt 7 és fél kilót hízott, de mi sem Tolna Megye Tanácsa (TMT) VB Építési Osztály (ÉKV) 20-18,39,45/1952. (Az iratokkal történő bizonyítás további kutatást igényel.) 15 TN. 1954. júl. 11. 7. p. A fürdővendég Gáncsov Károly gimnáziumi tanár volt. 16 1948. május 24-től 26-ig tartották az első úttörő-konferenciát Budapesten. Ekkor már együtt épült az úttörővasút és a gyermektábor. A két intézmény létesítését még 1947-ben, a politikai fordulat előtt határozták el. A konferencia idején a gyermekvasutat már úttörővasútnak, a Gyermekvárost pedig Úttörő Köztársaságnak (mai neve Csillebérci Gyermek és Ifjúsági Központ) nevezték. A két intézmény kitalálói féltek, hogy mi lesz azok sorsa az új politikai rendszerben. Azonban tetszett nekik az ötlet, támogatták azok további építését, de kihasználták saját érdekükben, http://www.gyermekvasut.hu/ page.php?84 , http://hu.wildpedia.org/wild/Csilleb%C3%A9rc 17 TN. 1954. júl. 18. 6. p., 1955. ápr. 2. 4. p. 18 TN. 1955. júl. 28.4. p. 19 TN. 1953. júl. 30. 4. p., 1954. jún. 30. 4. p., júl. 6. 4. p., aug. 7. 4. p., 1955. júl. 31. 4. p. 20 MNDSZ: Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. 1945. február 18-án alakult meg a szövetség. 21 DISZ: Dolgozó Ifjúsági Szövetség. 1950 júniusában létrejött pártállami, monopolhelyzetű ifjúsági szervezet. A MINSZ (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) és az EPOSZ (Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége) egyesítésével jött létre. 22 MNL TML Bonyhádi Járási Tanács (BJT) VB Testnevelési és Sportbizottság (TSB) iratai 88/8-3/1953. 23 MEDOSZ: Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A szövetség 1952. január 19-20-i kongresszuson alakult meg. 24 TN. 1954. júl. 18.6. p. 196
