Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Márfi Attila: Pécs és Baranya sportegyletei a dualizmus időszakában
így 1873 júniusában Ivánkovics István tervei alapján elindulhatott az építkezés. Az akkori Kert utcában (mai Dischka Győző u.) elnyert telken, az egykori püspökkert egyik fundusán kezdhették el jelentős kölcsönökre támaszkodva a csarnok felépítését, ami 1874 első felére el is készült. Az új létesítmény tulajdonképpen szolgáltatásaival a lehető legszélesebb rétegeket ölelte fel. Ugyanis használták tornaórákon a város iskolái, rendszerint délelőtt, míg délután és este kerékpározók, tornászok, vívók és atléták vették birtokba. De a Tornacsarnok fontos városi feladatokat is ellátott, ugyanis rendezvények, nagygyűlések, kulturális előadások, koncertek, jótékonysági rendezvények (főleg a Pécsi Jótékony Nőegylet részéről) színhelye is volt. 1880-ra, a karbantartásokat és a bérleti díjak fizetését elhanyagoló igénybevevők miatt, rendkívül rossz állapotba került a csarnok. A PTTE anyagi eszközei már nem voltak elegendők az intézmény fenntartásához, sőt teljesen eladósodott a rohamosan növekvő költségek miatt. Bár az egylet elnöke, Aidinger János, Pécs polgármestere volt, ő sem tudta az egyletet a növekvő adósságok okozta válságból kivezetni. Az egyesület folyamatosan kezdeményezte, hogy a város vezetése vegye át a csarnokot, mert így még biztosítottnak látszott a közkedvelt és közcélú épület megmaradása. Ismételt kérésükre és a Vallási és Közoktatási Minisztériumtól kapott segélyezést követően a város tanácsa 1883 januárjában úgy döntött, átveszi a Városi Tornacsarnokot saját kezelésébe és kifizeti a PTTE eddig felhalmozódott adósságát.18 19 A Tornacsarnok 1883 elejétől városi kezelésbe ment át, megmentve ezzel a jeles intézményt. A Pécsi Tűzoltó és Torna Egylet ugyanebben az évben, nemes célját elérve, megszűnt. A város novemberre véglegesen is átvette az akkor 20 500 Ft-ra becsült vagyont. Közben már az 1870-es évek derekától sorra épülnek, városrészek és körzetek szerint is, az iskolák kisebb tornacsarnokai és -udvarai, ezért a Városi Tornacsarnok fokozatosan „mentesült” a diákok igénybevétele alól. A későbbiekben épülő intézmények, s megalakult egyesületek és székházaik is levették a terhet a tornacsarnokról. így a kezdeti sokszínűség, ami működését jellemezte, lassan „meghalványult”, s tisztán a sportolók érdekeit szolgálta a 20. század elején történt megszűnéséig. Mintegy a stafétabotot átvéve, három év elteltével, 1886 decemberében alakult meg a város másik fontos sportköre, a Pécsi Atlétikai Club (PÁC) több szakosztállyal. Akik eredetileg az alábbi célokat határozták meg: „...az atlétika terjesztése és művelése, a testedzés különböző nemeinek gyakorlása és versenyek rendezése.”19 A klub volt az első olyan sportkör, ami több sportágat, azaz szakosztályt fogott össze. Már működésük elején felvetődött egy atlétikai pálya igénye, s ez a Tettyén valósulhatott meg. De ekkor már számos szervezettel és rendezvényeikkel kellett osztozniuk, ezért ideiglenesen az Uszögi erdő szélén alakítottak ki versenypályát, de ezt is hamarosan feladták, mert messze volt a várostól. Újból visszatértek a Tettyére, de itt talán még nagyobb volt a zsúfoltság, ráadásul a Mecsek Egyesület sem nézte jó szemmel az atlétákat, ám Majorossy Imre polgármester rendre megvédte őket.20 Hamarosan a város eht sportegylete lett a lövészet, a torna, a boksz, a túrázás és a labdajátékok mellett a vívást is magas színvonalon sajátították el a város első amatőr sportolói. A századfordulóra már a város első számú sportegylete, jelentős baranyai és regionális szomszédkapcsolatokat kiépítve, pl. Somoggyal és Kaposvárral is. A PÁC egyik fontos szakága a vívás, főleg az egykori lyceumi diákság számára adott sportolási lehetőséget. Ezt a tudást viszont a korszakban még mindig divatos, de tiltott párbajozásoknál is kamatoztatták. S amikor a századfordulót követően a város vezetése megtiltotta a párbajozást, a diákok semleges területen, az akkor még Somogyhoz tartozó Szigetváron bonyolították le lovagias ügyeiket.21 Érdemi kapcsolatok voltak elsősorban a PÁC és a somogyi testvéregyesülettel, a Kaposvári Atlétikai Clubbal. A kaposváriak 1904 pünkösdjén tervezett pályaavat ójára is meghívást kaptak a pécsiek, de egy sajnálatos félreértés miatt egy időre elmérgesedett a két klub viszonya. Ugyanis a közös tomaverseny előtt Biedermann báró Mozsgóra közös jótékonysági versenyre hívta meg mindkét csapatot. Amit aztán a kaposváriak lemondtak, a pécsiek pedig „viszonzásul a pályaavatón való részvételüktől álltak el”. A Somogyi Hírlap „Szégyen a futás, de hasznos” címmel becsmérelte a pécsieket, s annyira elmérgesedett a viszony, hogy a kaposvári klub elnöke dr. Bertalanffy Zsigmond 18 Uo. 19 Lásd! 10. jegyzet 160. p. 20 Bödő László: Sportélet a század végén. In Baranya megye testnevelés és sporttörténete. Szerk. Szita László. Pécs, 1987.91. p. 21 Márfi Attila: A boldog békeidők utolsó évei Pécsett. Dr. Arató Jenő visszaemlékezései 1909-1914. III. Egyesületi élet a Jogakadémián. = Pécsi Szemle. Pécs, 2008. ősz. 64. p. 182
