Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)

Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Megyeri Anna: Sportegyesületek Zalaegerszegen a dualizmus idején

választottak, Lányi Kálmán továbbra is alelnök volt. A választmány tagjai között a három férfi mellett öt nő is szerepelt. Újfent javasolták, hogy mind a helybeliek, mind a vidékiek számára adjanak ki belépti jegyeket. Egyszeri belépésre jogosított a délelőttre vagy délutánra váltott jegy, melyet a csarnoknál vehettek meg. A vendégek a jégpályát és az egylet „szerelvényeit az előírt szabályok" szerint, és a jégmesterek utasításainak megfelelően használhatták.19

1895 decemberében az ebben az évben alakult Zalaegerszegi Kerékpár Egyesület rendezvényeit látogatta inkább a sajtó munkatársa. Az egyesület titkára a már ismert Keresztúry József, aki később az újonnan szerveződő sportegyesületben is vezető szerepet vállalt. A sokoldalú, a testedzés iránt elkötelezett, irodalmi vénával is rendelkező ügyvéd az egerszegi társasági élet egyik- központi figurája volt, rövid ideig a város polgármestereként is működött. 1897 júliusában ő volt a főrendezője egy virágkorzónak és kerékpárversenynek. Hogy az ünnepélynek nyoma is maradjon, Antal Béla fényképész a biciklistákat egy csoportban megörökítette.20

A kerékpáros egyesület, melynek alapszabálya is ismert, 1904-ben már fel is bomlott. E rövid virágzás volt jellemző a nagykanizsai és keszthelyi kerékpáros egyesületekre is. Zalaegerszeg sporttörténetének másik jeles alakja Borbély György, az Erdélyből idetelepült kiváló sportember, gimnáziumi tanár, aki a város gazdagodó sportéletének is egyik ösztönzője lett. Újságszerkesztőként, majd újságíróként a város élő lelkiismereteként ostorozta a hibákat.21 Sportpályafutásának dokumentumai Mező Ferenc közvetítésével a Testnevelési és Sporttörténeti Múzeumba kerültek. Borbély velocipéddel utazott 1889 nyarán Tordáról a párizsi világkiállításra, a 72 napos útról naplót írt. Jeles atléta, távgyalogló is volt. Borbély 1895-től lett az új zalaegerszegi gimnázium tanára, nem véletlen, hogy ebben az évben alakult meg a kerékpárosok egyesülete. Ismert tagja volt Königmayer Zsigmond neszelei földbirtokos, aki egy szombathelyi versenyen 1893-ban még ilyen - akkor már sokak által iparmúzeumba illő szerkezetnek nevezett - magaskerekűvel indult. Később a kerékpár hasznos közlekedési eszköz, játék lett, s persze sporteszköz is maradt.

A millennium évében a korcsolyázó egyesület novemberi közgyűlésén elnök ismét dr. Felber Arthur, alelnök Lányi Kálmán, jegyző dr. Keresztúry József lett. A választmányi tagok között szerepelt Svastics Benőné, az alispán, és Botfy Lajosné, a polgármester felesége is. Megelégedéssel konstatálták, hogy az elmúlt két évben az összes részvényt beváltották, így nemcsak a csarnokot és a pályát tehermentesítették, hanem készpénztőkéje is volt az egyletnek.22 1899. január 8-án a jégpavilonban tartott közgyűlés élénk érdeklődés mellett zajlott. Az elnök nagy örömmel üdvözölte a megjelenteket, köztük sok hölgyet, akik érvényesítették jogaikat: szavaztak, kapacitáltak, korteskedtek.23

Az állami főgimnázium igazgatósága októberben arra kérte a várost, hogy jelöljön ki diáksága részére egy korcsolyázásra alkalmas helyet,24 ugyanis a középiskolák új testnevelési tanterve a heti kétórás testnevelés mellé egy kötelező szabadtéri játék, illetve korcsolyadélutánt iktatott be.25 Mintha az időjárás kedvezni akart volna a diákoknak, december 10-től fogva jó nagy hó esett, és kemény hideg köszöntött be. Választmányi ülésükön Várhidy jégmester (1900-1907 között polgármester) új berendezések vásárlását, míg Borbély György a beiratkozási díjak csökkentését javasolta. Felhívták a szülők és tanárok figyelmét, hogy irányítsák a gyerekeket a rendezett pályára, ne korcsolyázzanak szanaszét a veszélyes, könnyen beszakadó jégen. A jégpályát teljesen rendbe hozták, tagság szorgalmasan látogatta, „s kivált az esteli időszakban" uralkodott „vidám hangulat az ostorhegy és csillag alakításával”. A következő években a választmányi tagok közé, a férfiak mellé mind több hölgy került. 1900 februárjában sikerült teaestélyt rendeztek a Korona emeleti helyiségében, ahol a sajtó tudósítója szerint26 23 hölgy volt jelen, köztük Grész Károlyné Elza és

19

20 21 22

23

24

25

26

ZM 1894. dec. 2.

(ZM 1897. aug.l. Válaszcikk a versenyről a Dunántúlban megjelent kritikára.) Béres, 2001, Megyeri, 1994.

ZM 1896. dec. 6.

ZM 1899. jan. 15.

ZM 1899. okt. 22. Földes-Kun-Kuttassi, 1982. 165. p. ZM 1901. febr. 24.

175