Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Válogatás a 2012. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Megyeri Anna: Sportegyesületek Zalaegerszegen a dualizmus idején
SPORTEGYESULETEK ZALAEGERSZEGEN A DUALIZMUS IDEJÉN MEGYERI ANNA A megyeszékhely Zalaegerszeg a kiegyezés tájékán nagyközség, majd 1885-től rendezett tanácsú város, ahol a település irányításában nagy szerepet játszottak az itt élő tisztviselők, ügyvédek, földbirtokosok, kereskedők. A városban 1885-ben felépült a huszárlaktanya, melynek lakói az egykori sörház udvarán létesített lovardában gyakorolhatták a lovaglást, a vívást és a lövészetet, Keszthelyen úszómester tanította úszni a katonákat. A város közönsége nyaranta boldogan fürdött a Zalában. A szervezett testedzés lehetősége városunkban az 1871-ben létrejött Zalaegerszegi Torna Egyesület keretében vált lehetségessé. Az egyesület már 1872-ben kérvényt nyújtott be a városhoz: jelöljenek ki számukra egy tornacsarnok felépítésére alkalmas területet. A tervezett gimnázium várható költségeire való hivatkozással azonban ezt a kérést elutasították.1 1873 májusától Torna és Tűzoltó Egyletként működtek, 1874-ben már 210 tagja volt, majd ez évben a tűzoltó egyesület mégis önállósult.2 A tomaegylet működését nem ismerjük ebből az időből, ám 1887 novemberében a helyi sajtóban megjelent Paukovich György3 tornatanár felhívása a „torna-kedvelőfiatalsághoz": egyesüljenek újra, mert a kilenc éven keresztül fennállott tomaegylet 1879-ben megszűnt, s szükség lenne a testedzők összejöveteleire.4 Udvardy Ignác, a polgári iskola igazgatója 1882-ben vállalkozott a helyben megjelenő Zalamegye című hetilap kiadására, melyben időről-időre olvashatunk új egyesületek létrejöttéről, majd 1900-tól egy második újság, a Magyar Paizs kínál adatokat. (1867 és 1918 között Zalaegerszegen 58 különféle céllal létrehozott társadalmi egyesület működött hosszabb-rövidebb ideig.)5 A városban időről időre felléptek ambiciózus, az egészséges életmód és a társasági élet iránt elkötelezett férfiak, akik sportolásra, az összejövetelek e hasznos formájára ösztönözték társaikat. 1882 novemberében a fiatalok egy korcsolya-egylet szervezését kezdték meg,6 az Arany Bárány szálló nagytermében tánccal egybekötött, ún. sétahangversenyt rendeztek az egylet javára.7 Felszólították a hölgyeket, hogy a lehető legegyszerűbb öltözetben jelenjenek meg. Az eredmény: mindössze 39 egy forintos jegyet tudtak eladni az akkor mintegy 8000 lakosú városban, így a mulatságjövedelme a kiadásokat sem fedezte. 1884 novemberében így írtak a téli napok egyhangúságát elűző sportról, amire téli évadban a korcsolya egyletet találták a legalkalmasabbnak: „Ha [... ] igaz, hogy az ember elszigetelt állapotban, teljesen magára hagyatva természeténél fogva nem élhet, hanem többé-kevésbé a társadalomra van utalva, s ha igaz, hogy ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik, ami csak is a test folytonos edzése által eszközölhető, úgy nagyon is szükséges e kettős 1 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára, Zalaegerszeg város közgyűlési jegyzőkönyve. 1872. júl. 29.49. A zalaegerszegi gimnázium alapítására azonban csak 1895-ben került sor, épületét, bár a millennium emlékére, csupán 1897-ben adták át. 2 Degré Alajos: Zalaegerszeg megindulása a várossá fejlődés útján. Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Szerk.: Simonffy Emil. Zalaegerszeg, 1970. 45-54. 3 ZM 1887. nov. 27. 4 Az egylet 1871. november 14-én jött létre: alapszabálya: MOL K-150-1872-II-4-15917.169. 1873 májusától Torna és Tűzoltó Egyletként működött, 1874-ben 210 tagot számlált. 1874-ben a tűzoltó egyesület önállósult. Bősze, 1997: 227. p. Egy sporttörténeti monográfia 1868 és 1873 közé teszi a Zalaegerszegi Torna Egyesület működését. Földes-Kun-Kuttassi, 1982, 521 p. 5 Bősze Sándor kutatásai szerint 1867 és 1918 között Zalaegerszegen 58 különféle céllal létrehozott társadalmi egyesület alakult és működött hosszabb-rövidebb ideig. Bősze, 1997, 185. p. 6 Hazánkban az 1860-as években kezdődött meg a korcsolyázók szervezkedése. Elsőként 1869. december 2-án, a Korona Kávéház játékszobájában alakították meg a Pesti (Budapesti) Korcsolyázó Egyletet. Földes-Kun-Kuttassi, 1982. 521. p. Nagykanizsán már 1875-ben megalakult a korcsolya egylet, virágkorát azonban az 1890-es években élte. Mező, 1929. 7-9. p. A Nagykanizsai Korcsolya Egyesület alapszabálya 1892-ből ismert Magyar Országos Levéltár K-150-1892-VII-8-42 328 2219. Keszthelyen 1879-ben hozták létre a korcsolya és csónakázó egyletet. Boncz, 1896. 303. p. A Muraköz 1888. február 6-án számolt be a Csáktornyái korcsolyaegyesület januári megalakulásáról. Alapszabályuk 1892-ben kelt: MÓL K -150-1892-VII -8-4691 2215. 7 ZM 1882. nov. 5. 173
