Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Szántó László: Nagy Imre kaposvári szobra
1994 őszéig tehát nem történt érdemi előrelépés Nagy Imre kaposvári szobra ügyében. Amiként a szoborállítás gondolata a nagy politikai átalakulás légkörében merült fel, ahhoz kissé hasonló módon a politikai-közéleti viszonyok megváltozása teremtett új lehetőséget az ügy holtpontról való kimozdítására. Az 1994. évi parlamenti, majd önkormányzati választások nyomán átrendeződtek a politikai erőviszonyok, megerősödtek azok a baloldali és közép-bal irányzatú pártok, amelyek egyértelműbb módon viszonyultak a szoborállítás kérdéséhez. Az Országgyűlés törvényt alkotott Nagy Imre születésének 100. évfordulója alkalmából a történelmi szerepének megörökítésére. A jogszabály két paragrafusa: „l.§ Az Országgyűlés Nagy Imre 1958-ban mártírhalált halt magyar miniszterelnök és mártírtársai emlékét törvényben örökíti meg. 2. § Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy Nagy Imre személyisége, államférfiúi magatartása, erkölcsi helytállása elválaszthatatlan az 1956-os forradalomtól és szabadságharctól, a demokrácia és a nemzeti függetlenség eszméjétől.”18 Az évfordulós megemlékezések, valamint a korábban június 16-ra tervezett szoboravatás elmaradása arra késztette a témával érdemben foglalkozó két újságot, hogy kiderítsék: van-e remény az ügy tényleges előmozdítására? A Magyar Nemzet cikke19 szerint a kedvezőtlen fejlemények nyomán a városi önkormányzat vezetése úgy határozott, hogy - az Alapítvánnyal egyetértésben - kézbe veszi a szoborállítás ügyének intézését. Arról is írtak, hogy nem teljesül Nagy Erzsébetnek a giromagny-i emlékműavatáson kifejezésre juttatott reménye az 1994. októberi kaposvári szoboravatásról. A cikk szerzője összegzésében kifejtette: ,A harminchat éve meggyilkolt miniszterelnöknek Kaposvárott nemcsak hogy szobra nincs, de ez ideig emlékházra vagy emlékszobára sem futotta a szülőváros figyelméből, illetve költségvetéséből. ” A helyi lap ugyanazon napon meglepő címmel adott tájékoztatást az ügy állásáról: Hollandiából kap szobrot Kaposvárra Nagy Imre. A cím kapcsán elsőként vissza kell utalnunk Szabados Péter korábbi polgármester 1991. április 26-án kelt, általunk korábban már hivatkozott levelére. A Lektorátust tájékoztatta arról is, hogy tudomásuk van Varga Imre szobrászművész Nagy Imréről készült szobortervéről. Ugyanerről már, mint elkészült alkotásról írtak a Nagy Erzsébettel készült, korábban már említett MTI-interjú bevezetőjében. Az újságíró szerint Varga Imre hollandiai magyarok felkérése nyomán elkészítette Nagy Imre szobrát, amelyet Budapesten kívántak felállítani, de a fővárosi önkormányzat valamilyen okból még nem talált megfelelő helyet a szobornak. A Somogyi Hírlap által megkérdezett Szebenyi Ambrus, a TIB megyei szervezetének 1993-ban megválasztott elnöke is20 valószínűleg erről a szoborról beszélt, amikor elmondta, hogy nincs elegendő pénzük Hollandiából Kaposvárra szállíttatni a nekik ajándékozott szobrot. Gyenesei István megyei közgyűlési elnököt, a kuratórium tagját is megszólaltatták, aki szerint a megye teljesítette kötelességét az 500 000 forint átadásával, most a városi önkormányzat feladata a szoborállítás ügyének intézése és az anyagi áldozatvállalás. A szintén meginterjúvolt alpolgármester, Szita Károly elmondta, bízik abban, hogy az alapítvány kuratóriuma ismét adakozást kérő felhívással fordul a város lakóihoz, az önkormányzat pedig ki fogja pótolni a szoborállításhoz hiányzó összeggel. Az újságcikkben arról is tájékoztatták a közvéleményt, hogy az 1993-ban kiírt pályázatra mindössze egy művész jelentkezett szobortervvel, továbbá arról, hogy a szobor helyének kijelölése kapcsán a Csokonai utca mellett javaslat merült fel az egykori Latinca téren való elhelyezésére is. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az országban elsőként, 1994. június 14-én felavatott békéscsabai Nagy Imre-szoborról megjelent híradások, és annak kapcsán a kaposvári szoborügyről megjelent hírek, vélemények21 is szerepet játszottak a szoborállítással kapcsolatos események felgyorsulásában. Talán e ténynél is nagyobb szerepe volt az 1994 őszén újonnan választott városi képviselő-testület és megyei közgyűlés, valamint az önkormányzatok élére megválasztott új vezetők tettekben is megnyilvánuló 18 1996. évi LVL törvény Nagy Imre mártírhalált halt magyar miniszterelnök és mártírtársai emlékének törvénybe iktatásáról Lásd! http://www.l000ev.hu/index.php?a=3¶m=9344 A törvényt június 25-én fogadta el az országgyűlés. 19 A Magyar Nemzet megkérdezte - Lesz-e Nagy Imrének szobra szülővárosában? = M. N. 1994. jún. 18. 24. p. 20 A TIB vidéki szervezeteinek 1993-ban történt átalakulásáról mindössze ez az újságcikk szolgál némi információval. Az átalakulás nyilván összefüggésben volt azzal is, hogy 1992 szeptemberében - a belső viták miatt - Nagy Erzsébet elnök és több társa lemondott a szervezetben viselt tisztségéről. 21 Lásd például! Szobor Nagy Imrének = M. N. 1994. jún. 14. 5. p.; A Magyar Nemzet megkérdezte - Lesz-e Nagy Imrének szobra szülővárosában = M. N. 1994. jún. 18. 24. p.; S. H. 1994. jún. 18. Melléklet, 1. p. 164
