Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Vonyó Anita: A kaposvári Latinca szobor felállításának körülményei a Somogy megyei források tükrében
Kaposvár Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1958. július 18-án pályázati kiírást tett közé egy köztéren felállítandó, körülbelül 220-240 centiméter magas Latínca Sándor szobor megtervezésére (2. számú melléklet). A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjával egyetértésben a pályázatra mindössze három fővárosi művészt,hívtak meg”. Baksa Soós György, Konyorcsik János és Szabó Iván kapott lehetőséget arra, hogy terveiket benyújtsák. A szobrászoknak 40 centiméter magas patinázatlan gipszterv és 1:10 léptékű makett formájában kellett pályázniuk a Képzőművészeti Alapnál. A pályázat részvételi díja művészenként 5000 forint volt; az összeg 50%-a a pályázat aláírásával egyidejűleg volt esedékes a művészek számára. A részvétek díj második fele a benyújtott tervek elbírálása, illetve elfogadása után vált aktuálissá. Azon művész számára, aki a megbízást elnyerte, a pályázat kiírásának értelmében a részvételi díjat a tiszteletdíjból vonták le. A három pályázó által aláírt pályázati felhívás 1958. július 29-én érkezett be, így hivatalosan is elkezdődhettek a megvalósítás lépései.6 Miután az alkotás pontos helyéről ekkoriban még nem voltak konkrét elképzelések, a pályázó művészek a Művelődésügyi Minisztérium, illetve a Kaposvári Városi Tanács képviselőivel együtt 1958. július 30-án, a helyszíni szemlék nyomán határoztak erről. Megszületett a döntés, miszerint a szobor felállításának pontos helye a Május 1. (ma Fő utca) és a Kossuth Lajos utcák sarkán létesített tér legyen. A jegyzőkönyv további tények figyelembe vételét is hangsúlyozta: „A posztamem tervezésénél a művésznek figyelembe kell venni azt a szempontot, hogy arra körülbelül 150 mártírnak nevét be kell vésni. Továbbá miután az emlékműnek egyben az 1919-es mártír emlékmű jellegét is ki kell fejeznie, a posztamensre dombormű, vagy domborművek elhelyezése szükséges [... ] A pályázatot elnyerő művésznek figyelembe kell vennie azt, hogy az emlékmű 1959. március 21-én leleplezésre kerül.”7 A szoborpályázat hivatalos bírálata Budapesten 1958. szeptember 5-én zajlott le a Képzőművészeti Alapnál. Ugyanezen a napon határozat született arról, hogy a Latinca-szobor elkészítésével a három pályázó közül Konyorcsik Jánost8 bízták meg. A bírálók véleménye szerint az ő pályázata fejezte ki legmarkánsabban Latinca személyiségét, és az általa képviselt eszméket (3. számú melléklet). A művésszel 1958. október 7-én kötötték meg a munka elvégzésére vonatkozó szerződést (4. számú melléklet).9 Hamarosan azonban már a konkrét terveket hiányolta a városi tanács ipari és műszaki osztálya: „Felkérem a művész elvtársat, szíveskedjen értesíteni, hogy mikorra készül el a Latinca-szobor architektúra terve, és mikor lehet azt megtekinteni. A városi pártbizottság aggódik, hogy a hidegre forduló időjárás esetleg megfogja akadályozni a postarnens megépítését a tervezés elhúzódása esetén.”10 Késésben... A Latinca-szobor sorsa szorosan összefonódott nemcsak annak a térnek az átalakítási munkálataival,11 ahová el kívánták helyezni, de a szakszervezetek megyei tanácsának székházépítési terveivel is. Utóbbi felépítésére az alapkőletételtől számítva három évet kellett várni,12 így vele együtt az 6 MNL SML XXIII. 518. Kaposvári Városi Tanács VB. Titkárság és Szervezési Osztály iratai 1748/1958. 7 Uo. A dokumentumban hivatkozott 3660/1949 (IV. 23.) számú Kormányrendelet a közterületeken és épületeken elhelyezett művészi alkotások felállítása és felülvizsgálatáról kimondta ugyanis, hogy a nagyközönség számára nyitva álló helyeken, valamint köz- és magánépületekben a közönség által megtekinthető módon elhelyezett emléktáblákat, szobrokat és hasonló művészi alkotásokat csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes engedélye alapján szabad felállítani. 8 A Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész 1926. április 18-án, Pesterzsébeten született. 1950-1956 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója Mikus Sándor, Beck András és Pátzay Pál tanítványaként. 1957-1986 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára. 2010. augusztus 26-án hunyt el Pilismarótól!. 9 MNL SML XXIII. 518. 1748/1958. 10 Uo. 11 Kaposváron a tervszerű városrendezési munka 1951-ben kezdődött, amikor a Városépítési Tervező Irodát megbízták Kaposvár általános rendezési tervjavaslatának elkészítésével. Peregi Tamás elképzelését 1952-1953-ban hagyták jóvá Kaposvár Városi Tanács V. B. és a Tervhivatal illetékesei. Ezután több részletes rendezési terv is készült, amelyek közül legfontosabb a városközpont részletes rendezési terve volt. Ennek egyik sarkalatos eleme volt a Latinca tér megnyitása. In. Zádor Mihály: Kaposvár. Bp., 1964. Műszaki, 265. p. 12 A szakszervezeti székház építését, műszaki átadását több alkalommal megkísérelték, de hiányosságok egész sora miatt, az eredetileg kitűzött 1959-es határidő helyett, erre csak 1961 őszén kerülhetett sor. In. Az építőipar Somogybán 1945-1975. Kaposvár, 1975. S. M. Tanács, 152. p. 152
