Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Suba János: A magyar állam határőrizete a XIX.-XX. században (történeti áttekintés)
katonai erőket rejtettek el a határ mentén. E katonai erők feladatát alkotta az ellenséges támadás első csapásainak a felfogása és az ellenséges előrenyomulás lassítása a honvédség fő erőinek megérkezéséig. E célból a magyar haderő egyharmada, minden harmadik gyalogezred a határőrizeti szervek (M. Kir. Vámőrség, majd M. Kir. Határőrség) fedésében tevékenykedett.13 A magyar határőrizeti szervek működési területe a határöv volt, amely két részből állt, a határsávból és a határkerületből. A határsáv az államhatár mentén húzódó 500, majd 100 méter széles területsávot jelentett. E sávba a határőrizeti szervek állományán kívül mindenki csak engedéllyel léphetett be. A határsáv azonban a határt őrző szervezeteknek nem a teljes működési területét képezte. A határsáv mögött, az ország belseje felé eső területen helyezkedett el a határkerület. A határkerületnek az ország belseje felé eső vonala képezte a határöv belső végét. A határkerületben a határőrizeti szervezetek (vámőrség, határőrség, majd a határvadászok) más, a társ rendvédelmi szervezetek határ menti alakulataival közösen láttak el határőrizeti szolgálatot.14 A határöv az ország teljes szakaszára kiterjedt, keskenyebbé és ellenőrizhetőbbé alakult a dualizmuskori elődénél. A magyar határőrizetben 1921 és 1932 között - a vámőrség működésének idején - összesen 9213 fő vett részt. A határőrizetben résztvevő szervezetek voltak: a vámőrség (4040 fő), az államrendőrség (1640 fő), a csendőrség (2108 fő), a pénzügyőrség (825 fő) és a vámhivatalok (600 fő). 1932-től a vámőrséget a határőrség váltotta fel 7314 fővel, így a magyar határőrizetben résztvevők száma 1932-től 1938-ig 12 487 fő volt.15 A körülményekből fakadóan a magyar határőrizet militarizálódott. Végül 1938-tól honvéd határvadász elnevezéssel a nem határvédelmi erőket is beolvasztották a haderőbe. Ezzel viszont a M. Kir. Honvédség feladatától rendszeridegen tevékenységet ellátó szervezet is a véderő részévé vált. A határvadászok határszolgálatos része, akik a határőrizeti feladatokat ellátták, 9475 főt tett Id. A terület-visszacsatolások nyomán a magyar állam határait 14 048 fő őrizte, ha csak a határőr-határvadász létszámnövekedést vesszük figyelembe. A visszacsatolások nyomán megnőtt államhatárokon azonban a határőrizetben résztvevő társszervezetek is nagyobb létszámmal vettek részt. Ebből fakadóan a terület-visszacsatolások után 22 628 fő vett részt a magyar határőrizetben.16 A határöv fokozottabban ellenőrzött terület volt. A határövre vonatkozó speciális - korábban ismereden - rendeleteket hoztak, amelyek megnehezítették a kérdéses területen lakók életét (pl. csempészáruk forgalmazásának korlátozása, vámjövedéki felügyelet alá helyezés stb.). A Idshatárfor- galmi lehetőségek kiszélesítése: a határatak használata, a túloldali közszolgáltatások igénybevételének lehetősége stb. elviselhetőbbé tette a rokoni és a gazdasági szálak határvonal általi elvágását. 1939-ig sem a határőrizeti, sem pedig a határvédelmi erők tevékenységét nem jellemezte a határmenti térségek természeti környezetében való beavatkozás. A szomszédos kisantant államok, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia azonban védelmi vonalat épített ki a határain.17 1945—1989, a határőrizet szocialista kori szakasza Az 1945—1949 közötti időszak önálló szakasznak tekinthető, bár az előző időszak igen sok vonását magán viselte, ám jelentős változásokon ment át. Ez az átmeneti időszakban a határőrséget - mint a honvédelmi struktúra részét - ütőképes, megbízható katonai erővé kellett tenni, minden mást ennek rendeltek alá. 1946. március 11-i honvédelmi miniszteri rendelet alapján 14 nap alatt határportyázó 13 Suba János: Rendőrség, csendőrség, honvédség határvédelmi funkciói a Magyar Királyságban. In Pécsi Határőr tudományos Közlemények. Tanulmányok a „Határőrség és rendőrség - az integrált rendvédelem” című nemzetközi tudományos konferenciáról. Szerk. Hautziger Zoltán. Pécs, 2007. (a továbbiakban: Suba J. 2007a.) 221-229.p. 14 Suba János: Gyepűtől a honvédelmi határsávig. In „A nagy terek politikai földrajza” V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. Pécs, 2006. november. Szerk. Reményi Péter, Szebényi Veronika. Pécs, 2008. PTE TTK FI: (a továbbiakban: Suba J. 2006a.) 405-417. p. 15 Parádi, 1995. 16 Uo. 17 Suba J.: A kisantant államok határ menti erődvonalai (hatalmi-politikai katonai összefüggései). In Gyepük, várak, erődítmények és egyéb honvédelmi létesítmények a Kárpát-medencében (895-1920). Szerk. Frisnyák Sándor, Csihák György'. Nyíregyháza- Zürich, 2004. 205-215. p. 144
