Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. II. rész
meg saját kérdését Szabó István. A fenti társadalmi csoportok nevében tiltakozott a volt kormányfő szóhasználata ellen, a Ház nívójával kapcsolatosan pedig emlékeztette a hallgatóságát, hogy 1912- ben és 1913-ban ,képzett úri emberek, nagyműveltségű államférfiak dobáltatták ki egymást a képviselőházból”. Véleménye szerint az eljövendő „népparlament” sokkal nagyobb hasznára lesz az országnak, mint a jelenlegi „úri parlament”. Áttérve az ország területi integritását veszélyeztető, a Monarchián belül jelentkező (és kívülről is táplált) nemzeti/nemzetiségi egységtörekvések („ű mi jó cseh szomszédaink [...] más portáját akarják rabolni”) kérdéseire, kijelentette, „a magyar koronás király” és a magyar kormány Jegelemibb kötelessége” ezen tendenciák kíméletlen elfojtása („az ilyent szájon kell ütni, hogy a szó beleszoruljon j. Visszakanyarodva a választójog kérdéséhez, a kormány vonatkozó törvénytervezetét támadta, mégpedig a hölgyeknek adandó szavazati jog miatt. Meglátása szerint, a javaslat kizárólag a legalább középiskolát végzett nőknek biztosítana választójogot, s ezt a megoldást egy nagy létszámú „társadalmi osztály” pártjának vezetőjeként - mely réteg asszonyai a fenti tervezet szerint nem jutottak volna választójoghoz - nem fogadhatta el. Végezetül támogatásáról biztosította Teleszky János korábbi pénzügyminiszter ötletét, melynek értelmében a nagybirtokosok adóikat földterületeik egy részének állami tulajdonba való átadásával fizethették volna meg. A munkapárti honatya elképzelései szerint, a későbbiekben ezeket a birtoktesteket az állam életképes kisgazdaságokra osztotta volna fel.53 Másnap - október 25-én - az indemnitási javaslat vitája tovább folyt, s Novák János is szólásra jelentkezett. Pártvezéréhez hasonlatosan, a csurgói választókerület képviselője is visszautasította Tisza megbélyegző szavait, majd kijelentette, a „társadalmi felfordulás” elkerülése érdekében Magyarországon be kell vezetni az általános választójogot. A gazdasági problémákra kitérve, ismét indítványozta az iparcikkek árának hatósági megállapítását, mondván a mezőgazdasági termelőknél „a levegőt kivéve mindent maximalizáltak”. Példás büntetések kiszabását kérte a lánckereskedőkre, akik mind a termelőt, mind pedig a fogyasztót megkárosítják, s növelik az áruhiányt. Felháborítónak nevezte, hogy egyes hírlapok a háborús időkben feszültséget szítanak a termelők és a fogyasztók, a falu és a város között. Példa gyanánt az általa .Jsisebb helybeli zuglapnak” minősített Zala című, Nagykanizsán kiadott napilap egyik cikkéből idézett. Az írás szerzője szerint a kormánynak kényszerítenie kell — jbírsággal, elzárással, deressel” - a gazdákat termésük városok részére történő kiszolgáltatására.54 November 7-én Péterváron felfegyverzett munkások és katonák felkelése megdöntötte az Ideiglenes Kormány hatalmát. Az új orosz kormány felszólította a hadviselő államokat, kössenek azonnal három hónapi időtartamra fegyverszünetet, s a fegyvemyugvást kihasználva, kössenek annexió és hadisarc nélküli békét. A Népbiztosok Tanácsának felhívását támogatandó, a szociáldemokrata párt november 25-én Budapesten békegyűlést rendezett több mint százezer munkás részvételével. December 3-án a központi hatalmak és a szovjet kormány között Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek. Január közepén a központi hatalmak bejelentették annexiós igényeiket Oroszországgal szemben. A néhai orosz birodalomból hatalmas területeket bekebelezni kívánó — német - törekvések békekötést akadályozó hatása miatt, a bécsi munkásság január 16-án általános sztrájkot hirdetett. Január 18-án Budapest munkássága is általános sztrájkba lépett, másnap az ország nagyobb ipari központjaiban is leállt a termelés. Wilson elnök január 8-án nyilvánosságra hozta 14 pontból álló béketervét. A nemzetközi jog rendszerét megújítani szándékozó - a szabad kereskedelem biztosítását, a titkos diplomácia felszámolását és a nemzetközi biztonság megteremtését célul kitűző - tervezet X. pontja a Monarchia háború utáni jövőjével kapcsolatosan így fogalmazott: .Ausztria-Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét." Tehát a Monarchia felbomlasztásának elvét - mint háborús célt - az Egyesült Államok is propagálta. A januári sztrájkok - „az utcafenyegető hangja” - miatt a kormánypártok fokozatosan közeledtek a munkapárthoz. Január 23-án a kabinet lemondott „a kormányt támogató pártok kívánatos tömörítése érdekében”. Január 26-án — túlnyomórészt gróf Andrássy Gyula köréhez tartozó politikusok 53 KN. XXXVII. kötet. 212-220. p. 54 KN. XXXVII. kötet. 241-245. p. 134
