Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. II. rész
minisztériumban államtitkári posztot ajánlott fel,39 azonban a gazdapárt a politikai függetlenséget választotta, s végül nem lépett be a kormányt támogató koalícióba.40 Esterházy képviselőházi programbeszédében kijelentette, kormánya a választójogi reform megalkotására jött létre. Az új miniszterelnök reformjának végcélja azonban nem az általános, egyenlő és titkos választójog elérése volt. Esterházy programja mérsékelten kívánta emelni a választók számát, megfelelve a Tisza-kormány bukása utáni hetekben Andrássy és a szociáldemokrata párt vezetői között született titkos választójogi paktumban foglaltaknak.41 Szabó István június 22-én az Esterházy-kormány programjának vitáján, üdvözölte az új miniszterelnök ígéreteit, vagyis a választójog kiterjesztését és a „demokratikus birtokpolitikát” (utóbbit legalább olyan fontosnak tekintette, mint a politikai jogok kiterjesztését), s kijelentette, teljes politikai kurzusváltást, „a demokratikus Magyarországfelépítését” várja az új kormánytól.42 A gazdapárt vezére két nappal később - június 24-én - a kaposvári Turul Szálló nagytermében, a Somogymegyei Kisgazdák Egyesületének évi rendes közgyűlésén tájékoztatta a somogyi kisgazdákat az új kormány programjáról, illetve a párt és a kabinet „viszonyáról”.43 A kormányváltás következményeként, 1917. július 5-én újjáalakultak a Képviselőház bizottságai.44 Szabó Istvánt a földmívelésügyi és a naplóbíráló bizottságba, Herczegh Sándort a kérvényi bizottságba, Szupits Dezsőt a munkásügyi és a számvizsgáló bizottságba, Zboray Miklóst a mentelmi és az összeférhetetlenségi állandó bizottságba, Kapotsíy Jenőt a közigazgatási bizottságba, Nagy Ferencet a pénzügyi bizottságba, Hegyi Árpádot a számvizsgáló bizottságba, Novák Jánost pedig a vízügyi bizottságba választották be képviselőtársai.45 Az országos mintát követve, 1917. július 8-án, Kaposváron - a helyi szociáldemokrata pártszervezet kezdeményezésére - a kaposvári függetlenségi párt (Hegyi Árpád elnökletével), a kaposvári demokrata párt (Bíró Adolf elnökletével), a kaposvári kisgazda párt (Tankovics János elnökletével) és a kaposvári szociáldemokrata párt (Tóth Lajos elnökletével) megalakította a „kaposvári választójogi blokkot”. A szövetkezés az egyes pártszervezetek önállóságát természetesen nem érintette, egyedüli célja az új kormány választójogi reformjának szimbolikus támogatása volt.46 A kaposvári választójogi szövetség 1917. augusztus 5-én a Turul Szálló nagytermében népgyűlést rendezett, melyen a kor több országosan ismert politikusa felszólalt. Bók Zalán Lajos - a kaposvári választójogi blokk elnöke - nyitóbeszéde után Vázsonyi Vilmos igazságügyi miniszter (Polgári Demokrata Párt), Hegyi Árpád országgyűlési képviselő (Apponyi-párt), Hock János országgyűlési képviselő (Károlyi-párt), Tankovics János, Kunfi Zsigmond (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), Giesswein Sándor országgyűlési képviselő (Országos Keresztényszocialista Párt), Glücklich Vilma (Magyar Feministák Egyesülete), s végül Tóth Lajos tett hitet az általános, egyenlő és titkos választójog mellett.47 A másnapi megyegyűlésen Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának többsége - Szabó István javaslatára - felirattal fordult a kormányhoz az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése érdekében 48 Augusztus 19-én, Szigetváron is választójogi népgyűlést tartottak, melynek vezérszónoka Hegyi Árpád országgyűlési képviselő volt 49 39 „Szabó István - államtitkár.” = SH. 1917. június 14. 3. p. „Szabó István - államtitkár.” = Svm. 1917. jún. 17. 4. p. 40 „Szabó István nem lesz államtitkár.” = SH. 1917. jún. 20. 3. p. 41 ,A szociáldemokrata párt vezetői Andrássy kormányra kerülésére számítva titokban megegyeztek vele - Vázsonyi közvetítésével - a választójog mérsékelt kiterjesztéséről. Eszerint a 24 éven felüli ími-olvasni tudók és a Károly-keresztesek kapnak szavazati jogot, de a falvakban továbbra is nyílt szavazás marad. A szociáldemokrata párt vezetősége tehát a választójogi harcban két vasat tartott a tűzben. Megalkudott egy igen mérsékelt, Andrássynak megfelelő reformmal is, de ugyanakkor akarta és hangoztatta a radikális reformot, mozgósította érte tömegeit, és sürgette a Választójogi Blokk megalakulását.” Galántai 2001. 280. p. 42 KN. XXXVI. kötet. 35-38. p. 43 ,A somogyi kisgazdák gyűlése.” = Svm. 1917. jún. 26. 4. p.; ,A somogyi kisgazda egyesület közgyűlése. A fejkvóta felemelését kérik a kisgazdák.” = SH. 1917. jún. 26. 2. p. 44 KN. XIX. kötet. 8-10. p. 45 KN. XXXVI. kötet. 242-243. p. 46 ,Megalakult a kaposvári választójogi blokk. Alakuló értekezlet a Turul-szállóban.” = SH. 1917. júl. 10. 3. p. 47 „Vázsonyi - Kaposváron. A választójogi szövetség népgyűlése.” = Svm. 1917. aug. 7. 3. p. 48 „Somogy és a választójog.” = Svm. 1917. aug. 7. 4. p. 49 „Választójogi népgyűlés Szigetváron.” = Svm. 1917. aug. 22. 5. p. 132
