Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. II. rész
1917 első heteiben IV. Károly személycseréket hajtott végre a közös minisztériumok, a hadsereg, valamint az osztrák kormány élén, s felkérte Tiszát is, hogy ajánljon pártjából valakit maga helyett. A magyar miniszterelnök azonban a bécsi politikai változások ellenére még hónapokig a helyén maradt, mivel a magyar vezető réteg nagy része ragaszkodott személyéhez s szilárdan támogatta irányvonalát.25 A bécsi kormányzati vezetés változásain felbátorodó magyar parlamenti ellenzék 1917 februárjában nagy vitát kezdeményezett a Képviselőházban a munkapárti kormány politikájáról és a választójogról. Az ellenzék legerőteljesebben „a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről” benyújtott törvényjavaslat, valamint „a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről” készített hatodik miniszterelnöki jelentés tárgyalása során támadta a kormányt.26 Novák János február 7-én „a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről” benyújtott törvényjavaslat tárgyalásán kért szót. Miután üdvözölte a tervezetet, néhány ötletét is megosztotta képviselőtársaival. Többek közt javasolta, hogy minden magyar község állami támogatással „országosan egyforma emlékművet” állítson hősi halottai tiszteletére. Felszólította a kormányt, gondoskodjon a megrokkant katonákról és az elhalt hősök hátramaradottjairól. A hazáért testi épségüket feláldozó földműves katonák számára követelte az állami földbérleti rendszer kialakítását. Mellékesen felemlegette, hogy az országos tendenciákhoz igazodva, Somogy vármegyében is a nagyobb uradalmak földjeiket nem kisbéried, hanem nagybérleti rendszerben fialtatják. Az uradalmi nagybérlők között viszont egyre több a külföldi, főként német vállalkozás. Végezetül, elkanyarodva a témától, a lövészárkokban sínylődök számára választójogot követelt.27 ,A hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről” benyújtott törvényjavaslat tárgyalása másnap, február 8-án is folytatódott, s ekkor már Szabó István is felszólalt. A nagyatádi választókerület képviselője beszédében - teljesen eltérve a tárgytól — „a hadsereg hős fiainak” választójoghoz való juttatását követelte.28 A somogyi képviselők olykor pohtikai nézetkülönbségeiket félretéve, közösen léptek fel „a vármegye közönségének érdekében”. Március 17-én Nagy Ferenc, Szupits Dezső, Hegyi Árpád és Szabó István — Somogy vármegye politikai vezérkarához csatlakozva - Kürthy Lajos bárónál, az Országos Közélelmezési Hivatal elnökénél „kijárta” a törvényhatóságra eltúlzottan kivetett terménymennyiség rekvirálásának felfüggesztését.29 30 A vármegyei küldöttségben nem szereplő Novák János március 20-án, „a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről” készített hatodik miniszterelnöki jelentés tárgyalása során kért szót. A csurgói választókerület képviselője beszéde első részében Pető Sándor előző napi felszólalására reagált. A polgári demokrata képviselő ugyanis kérte a kormányt, csökkentse a mezőgazdasági termelvények maximális árait. A gazdapárti honatya felvilágosította képviselő- társát, hogy az 1916. évi búzatermés katasztrofális volt, a szokásos 7-8 mázsa helyett, kataszteri holdanként csak 2,5-3 mázsa termett, s ezért kúszott fel a kenyérgabona ára 42 koronára (az átlagár korábban 22 korona volt). Novák felbőszülve követelte az iparcikkek árának maximálását, s szidta az árfelhajtó kereskedőket. Példaként említette, hogy választókerülete községeiben a szilva kilójának maximális ára 1916 nyarán 20 fillér volt, miközben a somogyi gyümölcsért Budapesten már 52 fillért kellett fizetni. „Mint egyszerű falusi ember” nagy ellenszenvvel figyelte, ahogy a német tőke Magyarországon földbirtokokat vásárol. Felszólította a kormányt, akadályozza meg a magyar föld idegen kézre kerülését, elvégre a háborúból hazatérők „a földet követelni fogják a tulajdon szentségének tiszteletben tartásával”.30 Kárhoztatta a helyi közigazgatási hatóságokat is, amelyek szerinte nem viseltetnek elég empátiával és segítőkészséggel a falusi lakosság iránt. A kisemberek 25 Galántai 2001. 2.55-256. p. 26 Uo. 258-259. p. 27 KN. XXXIV. kötet. 73-76. p. 28 KN. XXXIV. kötet. 124-125. p. 29 „Somogy megyében nem lesz újabb rekvirálás. A megye küldöttsége Kürthy Lajos bárónál.’' = SH. 1917. márc. 25. 2. p.; ,A harmadik rekvirálás Somogybán. Küldöttségjárt Kürthy Lajos bárónál. Eredménnyel járt a deputációzás.” = Svm. 1917. március 25. 3. p. 30 A gazdapárt vezetése nem földosztást követelt, hanem államilag szervezett kisbérleti rendszer kialakítására kívánta rábírni a kormányt. 130
