Somogy megye múltjából 2013 - Levéltári Évkönyv 42. (Kaposvár, 2013)
Csóti Csaba: „Hadjárat a kaposvári mozik ellen” – anno 1912
„HADJÁRAT A KAPOSVÁRI MOZIK ELLEN” - ANNO 1912. CSÓTICSABA Amikor a Lumiére-fivérek nagyszerű találmánya, a mozgókép 1899-ben megjelent Kaposváron, azonnal zajos tetszést aratott.1 Az első vetítésre abban a Ferenc József kávéházban került sor, melynek tulajdonosa, a korabeli hírlapi tudósítások szerint, igencsak megnövelte a szórakozóhely forgalmát a mozgóképek vetítésével. A sikeres kezdet után egy évvel már rendszeres vetítéseket tartottak a városban, mire pedig eltelt a huszadik század első évtizede, immár állandó mozik hívogatták a kaposvári közönséget. A korabeli magyar mozihálózatot szemlélve a somogyi megyeszékhely afféle vidéki „mozgószín- ház-nagyhatalomnak” számított. A mindössze 24 124 lakosú városban 1911-ben már három, összesen 1600 férőhellyel rendelkező, állandó mozi működött.2 Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy ugyanennyi mozi üzemelt ekkoriban a baranyai „szomszédváron”, Pécsen is, ahol pedig jóval nagyobb volt a „potenciális mozilátogatók” (ipari munkások, házicselédek, katonai iskolások) száma. Kaposvár „relatív mozisűrűsége” még nyilvánvalóbb, ha a korabeli Magyarország egyes nagyvárosait vesszük szemügyre. Hiszen a somogyi megyeszékhelynél jóval népesebb Pozsonyban, Kolozsváron vagy éppen a „matrózok városában”, Fiumében is csak 5-5 mozi várta a nézőket ekkoriban.3 A kaposvári mozik hőskora azonban csupán távolról nézve volt „diadalmenet”. 1912. március 14-én Stec László, a helybeli rendőrfőkapitány megvonta a városban működő „Uránia”, „Apolló” és „Edison” mozgóképszínházak játszási engedélyét!4 Igaz, szinte azonnal ki is adta az új engedélyeket, melyek a korábbi, szabad nyitvatartási gyakorlat helyett, heti két napra korlátozták a mozik működését. A hivatalos indoklás szerint minderre a rendőrfőkapitányt egy 1901-ből származó belügyminiszteri rendelet kötelezte.5 A város éber szemű „főrendőre” ugyanis az egykori, egyébként egy 1884-es szabályt megújító, rendeletben azt olvasta, hogy ,Jiol magyar színtársulat működik, arra az időre más színtársulatnak, daltársulatnak, lovardának vagy egyéb mutatványosoknak helyhatósági engedélyt ne adjanak’’.6 Csakhogy jelen esetben szó sem volt semmiféle „ponyvás” mutatványról. Épp ellenkezőleg. Ekkoriban a kaposvári mozik állandó épületben, a városi tanács által, egyébként valóban jogosulatlanul, kiadott iparengedély birtokában működtek.7 Erre hivatkozva a legnépszerűbb mozi, az „Apolló” társtulajdonosa és hivatalos képviselője, Fleiner Samu meg is fellebbezte Kacskovics Lajos alispánnál a rendezett tanácsú város rendőrkapitányának határozatát, aki április 12-én, a már említett 1901-es belügyminiszteri rendeletet a fentiek szerint értelmezve, felülbírálta Stec döntését, így a kaposvári mozik körüli vitának, ekkor úgy tűnt, vége szakadt. Legalább is a nyilvánosság számára, hiszen a filmszínházak nyitvatartását láthatóan senki sem korlátozta. A határozatot azonban a város nem hagyta annyiban, hanem már májusban a belügyminiszterhez fellebbezett.8 A belügyminiszter egész nyáron át „tájékozódott” csupán, így döntés nem született. Az egyre inkább elaludni látszó ügy azonban újra az érdeklődés középpontjába került, amikor augusztus 30-án Stec főkapitány ismét a hétvégi és az ünnepnapokra kívánta korlátozni a mozik nyitvatartását, sőt a legnépszerűbb „Uránia” szeptemberre egyáltalán nem kapott vetítési jogot.9 Az „Uránia” és az „Apolló” tulajdonosainak fel1 Somogy. 1899. márc. 26. Idézi: Mautner József-Szántó József-Tonna Károly: Somogyi mozik I. Kaposvár, 1976. (továbbiakban: Somogyi mozik) 17. p. 2 Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963) Bp., 1965. 23. p. 3 Uo. 4 Somogy Megyei levéltár (továbbiakban: SML) Somogy vármegye alispánjának iratai (a továbbiakban: ai.) 6227/1918. 5 Lásd! a 108805/1901. sz. BM. rendelet. In Magyarországi rendeletek tára (továbbiakban: Rendeletek tára) 1901. Bp., 1901. [1902.] 1157. p. 6 Uo. 7 A mozik játszási engedélyét ugyanis 1911-tól belügyminiszteri rendeletben szabályozták. A 64573/1911. sz. BM. rendelet alapján pedig a mozik játszási engedélyét csak az illetékes rendőrhatóság adhatta Id. A rendelet előírta, hogy ez az engedély minden esetben legfeljebb négy hónapra vonatkozhatott. Ld.! SML ai. 6227/1918. Megjegyzés: A rendeletek tára a fend számú rendeletet nem tette közzé. 8 SML ai. 6227/1918. 9 Uo. 121
