Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)

Rezümék

VONYÓ ANITA: ADALÉKOK A FONYÓDLIGETI VILLATELEP LÉTREJÖTTÉHEZ ÉS A PARTVÉDELMI MUNKÁLATOK MEGINDULÁSÁHOZ, 1930-1940 (FORRÁSKÖZLEMÉNY)

A 19-20. század fordulójára a Balaton déli partjának legismertebb és legdinamikusabban fejlődő fürdőhelye Fonyód lett. A község fürdőkultúrája az 1900-as évek első évtizedeiben tovább növekedett, amely a pihenni és fürdőzni vágyók egyre magasabb színvonalú kiszolgálásában mutatkozott meg. A 20. század harmincas éveinek elején Fonyód és Balatonboglár között rövid idő alatt kiépült a Balaton legnagyobb üdülőtelepe, Fonyódliget. Fonyód legifjabb településrésze a régi üszögi szőlő és parti erdő kiparcellázásából létesült. A több kilométer hosszú partszakasz kiváló adottságokkal rendelkezett villatelkek kialakításához. Ezt felismerve kezdtek hozzá a tulajdonosok 1931 folyamán a mai Fonyódliget villatelkeinek kiparcellázásához. E folyamat első lépéseinek bemutatása tanulmányunk célja.

GSÓTI CSABA: EGY KIÁLLÍTÁS, MINT A POLITIKAI TÉRFOGLALÁS ESZKÖZE ÉS REPREZENTÁCIÓJA. SOMOGY A DEMOKRÁCIÁÉRT, 1947

Az úgynevezett koalíciós korszakban, 1945-1948 között a Magyar Kommunista Párt Somogy megyében nem rendelkezett erős pozíciókkal, sőt, támogatottsága mélyen alatta maradt az országos átlagnak is. A pártközi egyeztető tárgyalások eredményeként azonban 1946-tól mégis a kommunista, rendkívül agilis, jó szervező képességű Tömpe István tölthette be a megye kulcsfontosságú alispáni pozícióját.

Az úgynevezett Somogy a demokráciáért elnevezésű, 1947. évi megyei kiállítás majd vándor- kiállítás ötlete és megszervezése az ő személyes politikai érdekeihez kapcsolódott. A kiállítás témája a megye 1945. évi felszabadulása óta eltelt gazdasági és kulturális eredmények felmutatása volt. A kiállítás hivatalosan pártsemleges volt ugyan, valójában azonban a kommunista párt 1947. évi választási kampányának részét képezte, az MKP-n belül pedig Tömpe pozícióját erősítette.

A szerző közleményében elsősorban nem az eseménytörténetre koncentrált, hanem a kiállítás szimbolikus jellegét, propagandacélját, illetve Tömpe István személyes érdekeinek megvalósulásának bemutatását állítja a középpontba.

KISS NORBERT PÉTER: AZ 1950-1956 KÖZÖTTI KÖZSÉGI TANÁCSI ÉS KÖZSÉGI BEGYŰJTÉSI MEGBÍZOTTI IRATOK PUSZTULÁSA SOMOGY MEGYÉBEN - ADATTÁR

Évkönyvünk előző kötetében két forrást közöltünk az 1956-os forradalom alatt Somogy megyében elpusztult községi irattárakkal kapcsolatban. Most a már közölt dokumentumok, valamint más levéltári források segítségével egy adattárat adunk közre, mely a címben jelzett témában eddig összegyűjtött adatokat tartalmazza. Az adattár elkészítéséhez felhasználtuk a Somogy Megyei Levéltár saját iratainak, az 1960-as évek elején felvett szervnyilvántartó kartonoknak, valamint a levéltár egyéb belső nyilvántartásainak adatait is.

A forradalom alatt elpusztult iratok feltérképezése mellett felvettünk az adattárba olyan adatokat is, melyek a községi begyűjtési megbízottak, valamint az egyes községi tanácsok 1956-ig keletkezett iratainak más módon való megsemmisüléséről tájékoztatnak. Emellett megvizsgáljuk az említett iratanyagok pusztulásának földrajzi kiterjedtségét, valamint az iratok levéltárba kerülésének körülményeit is.

Adattárunk az alábbi séma alapján épül fel:

A szén neve

1. A Somogy Megyei Levéltár saját iratai közül a 97/1957. számú akta adatai.

2. „Forradalom alatt megsemmisült irattárak” c\, kézzel írott iktatatlan feljegyzés adatai (lásd!: SML. Saját iratok. 97/1957. szám alatt).

3. A tanácsi szervekről felvett szervnyilvántartó kartonok adatai.

199