Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Vonyó Anita: Adalékok a fonyódligeti villatelep létrejöttéhez és a partvédelmi munkálatok megindulásához, 1930–1940 (Forrásközlemény)
a víznek hosszú távon is ellenálló szádfalazás14 lehet. Ez azonban már komolyabb anyagi terheket jelentett, így vált szükségessé a korábban már megemlített érdekeltségi kör életre hívása. Az állandósítani kívánt partvonalat először szád falazással kívánták megerősíteni. Következő lépésként a szádfal partfelőli oldalára kőfalat terveztek, amely egyrészt támasztani volt hivatott a szádfalat, másrészt pedig alapját képezte a rá elhelyezett kőrakásnak. A kőhányás mögé a tervek szerint két rétegben tőzegtégla került, amellyel a kövek erózióját kívánták csökkenteni. A feltöltés után, a kőburkolat folytatásában 2 méter széles, lankásan emelkedő gyeptégla-burkolatot képzeltek el, amely a part feltöltését védené meg a hullámmosás ellen.15 1939 júniusában már arról szóltak a híradások, hogy a Fonyódligeti Fürdőegyesület nagy erőfeszítéssel dolgozik az. 1300 méter hosszú Balaton part kiépítésén. Az előkészítő munka jó mederben haladt, számítani lehetett rá, hogy három éven belül a partv édő mű elkészül. A közbejött háborús évek finanszírozási nehézségei, valamint az 1942-ben bekövetkezett viharkárok16 azonban hátráltatták a partvédőm befejezését, így a partszakasz csak az. 1945-1949 között történt rendszerváltás után, egészen más társadalmi környezetben, a Fonyódligeti Fürdőegyesület és a Fonyódligeti érdekeltségi kör felszámolása után készült el.17 A villatulajdonosokról A később Fonyódliget néven ismerté vált településrész határa 1930 előtt északon a Balaton, keleten Ordacsehi község határa, nyugaton pedig Fonyód Hunyadi János utcája volt.15 1935-ig 895 darab, viszonylag kisebb területű telket mértek ki azzal a céllal, hogy a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező emberek is nyaralótelekhez juthassanak. Nem lettek kiosztva a terület azon részei, amelyek adottságai nem feleltek meg egy későbbi építkezés feltételeinek (Az 1. sz. dokumentumban a „nincsen”, illetőleg „strand” megjegyzéssel lettek ellátva ezek a parcellák). Az 1931-ben megindult telekvásárlások alkalmával elsősorban kispénzű állami tisztviselőkés alkalmazottak jutottak ingatlanhoz, akik nem egy esetben csak hitelfelvétellel tudták kiegyenlíteni a vételárat.19 Az telekvásárlók első teljes jegyzéke 1935-ben látott napvilágot. A dokumentum kiváló alkalmat ad arra, hogy a Balaton-parton frissen ingatlan tulajdonhoz jutott személyek földrajzi és társadalmi helyzetét elemezhessük. A vásárlók számbavételénél először a lakhely szerinti hovatartozást tekintjük át. Számításaink során figyelmen kívül hagytuk azt, hogy egy-egy személy vagy család esetlegesen több fonyódligeti telket is magáénak tudhatott. Ennek oka az, hogy elhanyagolhatóan kevés esetben fordult elő többszörös tulajdonlás. Nem vettük számításba a dr. Gárdony Pál pusztaberényi illetőségű személy tulajdonában lévő parcellákat, hiszen ő nem friss tulajdonos volt, hanem birtokainak itt fekvő részei kerültek felparcellázásra. A fentiek figyelembe vétele mellett összesen 602 személy földrajzi hovatartozását kell vizsgálnunk. A dél-dunántúli régióból (Baranya, Somogy, Tolna vármegyék) a Fonyódligeten villatelket vásárlók aránya 37,7% (227 fő) volt. Megyénkénti megoszlásban a következő kép tárul elénk: a baranyaiak aránya 10%, a somogyiaké 24%. a tolnaiaké pedig 3,7% volt. Érdekes Baranya és Somogy vármegyék esetében megvizsgálni a megyeszékhelyek részesedési arányát. Baranya vármegye esetében a 60 vásárlóból 51-en pécsi illetőségűek voltak, ez 85%-ot jelent. Somogy vármegyében ugyanezen mutatók a következőképpen alakultak: a somogyi vásárlók 64%-a (92 fő) volt kaposvári lakos, 36% (53 fő) jelentene a közösség számára. Lásd! VI. 403. Balatoni Kikötők Állami Felügyelősége iratai. Fonyódligeti partrendezés 1934- 1952 (a továbbiakban: BKÁF). 14 Víz kizárására vagy föld megtámasztására a talajba vert vékony cölöpökből álló fal. 15 SML. BKÁF. Fonyódliget előtt létesítendő partrendezés terve. Műszaki leírás 1935. 16 Uo. Érkeztetési iktatószám 773/1942. 17 SML. BKÁF. 18 Kanyar, 1985.; 319.p. Érdekes a Hunyadi János utca nyugati határként való megadása, hiszen abban az időben ugyanott volt, mint most, vagyis a 7-es főközlekedési úttal párhuzamosan, amely gyakorlatilag kettészeli a települést. 19 Lásd! az 1. sz. dokumentumot! 91
