Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Vonyó Anita: Adalékok a fonyódligeti villatelep létrejöttéhez és a partvédelmi munkálatok megindulásához, 1930–1940 (Forrásközlemény)
ADALÉKOK A FONYÓDLIGETI VILLATELEP LÉTREJÖTTÉHEZ ÉS A PARTVÉDELMI MUNKÁLATOK MEGINDULÁSÁHOZ, 1930-1940 (FORRÁSKÖZLEMÉNY) VONYÓ ANITA Fonyódliget és a „Fonyódligeti érdekeltségi kör” A 19-20. század fordulóján a Balaton déli partjának legismertebb és legdinamikusabban fejlődő f ürdőhelyének vitathatatlanul Fonyód számított. A település gyors felfele ívelésének egyik következménye az lett, hogy Somogy vármegye vezetői már-már Kaposvár külvárosaként tekintettek az 1928-ban nagyközségi címet elnyerő Fonyódra.1 A község fürdőkultúrája az 1900-as évek első évtizedeiben tovább növekedett, amely a pihenni és fürdőzni vágyók egyre magasabb színvonalú kiszolgálásában mutatkozott meg. A 20. század harmincas éveinek elején Fonyód és Balatonboglár között rövid idő alatt kiépült a Balaton legnagyobb üdülőtelepe, Fonyódliget. Fonyód legifjabb településrésze a régi üszögi szőlő és a parti erdő kiparcellázásából létesült.2 Az Uj-Somogy 1943-ban így összegezte a településrész mintegy egy évtizedes fejlődését: „Fonyódliget több, mint egy évtizeden át Fonyód-Sándortelephez tartozott. Afonyódi vasútállomástól mintegy két kilométerre fekszik a Boglár felé vezető műút mentén, 1300 méter hosszúságban. Az önálló fürdőhellyé fejlődés szép eredménnyel végződő mozzanata a telep alakulási hőskorának. Eredetileg uradalmi szőlők, erdők, mocsarak borították ezt a területet, közbe-közbe gazdasági épületekkel, amelyek mind dr. Gárdony Pál uradalmához tartoztak. Parcellázások folytán 1932 óta kezdett az üdülőhely, mint ilyen kiépülni. A 900 telken eddig mintegy 200 villa létesült. "3 A több kilométer hosszú partszakasz kiváló adottságokkal rendelkezett villatelkek kialakításához. Ezt felismerve kezdtek hozzá a tulajdonosok 1931 folyamán a mai Fonyódliget villatelkeinek kiparcellázásához. Korábban a terület az Inkey és a Basch családok örököseinek tulajdonában volt. A telep dr. Gárdony Pál pusztaberényi birtokos uradalmának értéktelenebb részeit is magába foglalta. Tíz esztendő elteltével a területen mintegy 200 villa épült.4 A Fonyódligeten újonnan villatelekhez jutottak 1932-ben hozták létre civil szervezetüket, Fonyódligeti Fürdőegyesület elnevezéssel. Az ilyen jellegű szerveződések komoly részt vállaltak a települések fejlesztésében és a Balaton-kultusz fellendítésében. A Fonyódligeti Fürdőegyesület a partvédőm kiépítésére tett erőfeszítései mellett részt vállalt a villamos áram településrészre történő bevezetésében, az 1934-ben átadott vasúti megállóhely is fele részben támogatásukkal készült. Tető alá hozták Fonyódliget útburkolási szabályrendeletét, de kezdeményezték artézi kút fúratását is. Ez utóbbi tevékenységüket nem koronázta siker. Alapszabályuk módosításával a szabadidősportok 1 Fonyód fürdőtelep 1905-ben alakult kisközséggé, és a lengyeltóti körjegyzőséghez csatlakozott. 1928-ban kivált a körjegyzőségi keretből és nagyközséggé alakult. Fekete Gyula 1929-ben így írt a település gyors fejlődéséről Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka (Kaposvár, 1929.) című munkájának zárszavában: „ Ha most már Fonyód múltjából és jelenéből következtetéseket akarunk vonni a jövő feladataira, akkor első helyen áll az, hogy Fonyódot Kaposvár külvárosává kell tenni [...] Egy azonban bizonyos, hogy bánóiként alakuljon a jövőre nézve Fonyódnak az állam, vármegye és egyes vezéremberek részéről való felkarolása, - Fonyód gyors tempóban fog fejlődni par la force des choses (a dolgok kényszerítő ereje által), panorámájának lebilincselő bája, vízpárás levegőjének, a Balaton vízének s homokjának idegzsongító, gyógyító és erősítő, testet lelket edző hatásánál, kiránduló helyei sokaságánál, terepe változatosságánál fogva, úgy hogy pár évtized alatt a balatoni nyaralásnak és fürdőzésnek ez válik középpontjává. ” 2 Azelőtt Üszögnek hívták a településrész helyén fekvő területet. 3 Önálló fürdőhely lett Fonyódliget = Uj-Somogy. 1943. aug. 28., 2. p. 4 Fonyód története. Szerk. Kanyar József. Fonyód, 1985.(a továbbiakban Kanyar, 1985.); 319. p. 89
