Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. I. rész
magyar közvéleményt a sikertelen szerbiai offenzívákról és Przemysl elestének körülményeiről, s végül, miért nem erősítették meg az erdélyi szorosok védelmét. Külpolitikai fejtegetéseinek végén arra a következtetésre jutott, hogy a kormányfőnek az erdélyi román betörés miatt vállalnia kell a teljes politikai felelősséget.90 A Képviselőházban szeptember közepén az ellenzék nagy külpolitika viták során követelte a Tisza-kormány távozását. E heves törvényhozási „csörtékben” somogyi képviselő nem vett részt. Nem szólalt fel a gazdapárt elnöke sem. Szabó István egészen a hónap végéig hallgatott. Szeptember 28-án, a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről beadott ötödik miniszterelnöki jelentés tárgyalásán, Szabó hosszú és komplex felszólalással örvendeztette meg hallgatóságát, amelyben azonban egy mondatot sem szánt a hadászati-külpolitikai helyzet értékelésére. A gazdaságából érkező honatya mindjárt hozzászólalása elején közölte: a rossz időjárás és a munkaerőhiány miatt gyenge lett a termés, így a drágaság fokozódni fog. Óva intette a kormányt attól a lépéstől, hogy a kamra- és padlássöprést (totális élelmiszer-rekvirálást) követelő városi fogyasztóknak és hírlapíróknak engedve, katonasággal „pucoltassa ki a falvakat.” A városi fogyasztók - akik Szabó szerint már a jövő esztendei vetőmagot is meg kívánják enni - túlzó igényeit kemény szavakkal bírálta. Követelte a kormánytól a Magyarországról történő élelmiszer-kivitel eltiltását, az iparcikkek rekvirálását, s a mezőgazdasággal foglalkozó termelő népesség napi fejadagjának emelését. Kárhoztatta a hátország ellátására létrehozott, ám csak új bürokráciát teremtő központokat (Haditermény Részvénytársaság, Burgonyaközpont, Korpaközpont). Kérte a miniszterelnököt, számolja fel az ármaximálás intézményét, s az állattartókra rákényszerített takarmány-utalványozási rendszert. A hadisegély ügyekre rátérve, felvilágosította képviselőtársait, hogy a kisebb vagyonnal (birtokkal) rendelkezők ki vannak zárva a segélyezettek köréből, s szégyenszemre a hadiözvegyek nyugdíja kevesebb, mint a hadisegély. Szabó István a háborús nyomor mellett, felszólalásában kitért a hadi konjunktúra kérdésére is. Érzékelve az ingatlanpiac nem várt fellendülését, felszólította a kormányt, hogy a nyerészkedés meggátlása érdekében, a háború tartamára kösse kormányhatósági engedélyhez az ingatlanok adásvételét. Szónoklata befejező részében Tisza Istvánt szólította meg. Habár saját maga is úgy érezte, az idő „nem alkalmas” egy részletes választójogi reform képviselőházi tárgyalására, mégis felszólította a kormányfőt, ígérje meg, hogy „az ország védelmében vérző katonákat" a háború után választójoghoz juttatja.91 Októbertől a magyar sajtó már napi rendszerességgel számolt be Ferenc József egészségügyi állapotáról. Életének utolsó napján is íróasztala fölé görnyedő császár 1916. november 21-én este hunyt el. Az agg uralkodó halálával Magyarország történetében lezárult egy korszak. „Hiszen Ferenc József és a magyarság sorsa több mint hatvan éven át összekapcsolódott. A kapcsolat nem szerelmi házasságnak indult, mindazonáltal 1867-ben törvényesített viszony lett belőle. Elválni viszont nem lehetett. Csak meghalni. Agyban, háborúban. ”92 Összegzés A somogyi választókerületek képviselőinek törvényhozásbeli agilitása a „békeévekhez” (1910 - 1914) képest nagymértékben változott a „Nagy Háború” első két esztendejében. Például a háború előtt feltűnően aktív Hegyi Árpád93 a vizsgált időszakban nem szólalt fel, neve alatt a Képviselőházi Naplóban csupán három közbeszólás szerepel.94 A Somogyszili választókerület - gróf Apponyi 90 KN. XXXI. köt. 515 - 520. p. 91 KN. XXXII. köt. 460 - 472. p. 92 Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. II. n., 1988, Novotrade Rt., 5. p. 93 Korábbi tanulmányunk (Niibl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között. In. Somogy megye múltjából 39. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2009. SML. 93 - 114. p.) elkészítése idején még nem ismertük Hegyi Árpád halálozásának időpontját. Az adatot ehelyütt pótoljuk: Hegyi Árpád 1963. december 20-án, Kaposváron hunyt el. 94 1916. január 18. A Pénzintézeti Központ felállításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásán Barta Ödön pártonldvüli függetlenségi honatya felszólalása közben Hegyi Árpád bekiabált. KN. XXVIII. köt. 257. p. 1916. július 12. Huszár Károly (sárvári) néppárti honatya az élelmiszer-hamisítások tárgyában interpellálta báró Ghillány Imre földművelésügyi minisztert, amikor Hegyi Árpád közbekiabált. KN. XXX. köt. 370. p. 1916. szeptember 5. Gróf Tisza István miniszterelnök nyilatkozott az erdélyi román betörésről. A kormányfő beszédét többek között, Hegyi Árpád is bekiabálással zavarta. KN. XXXI. köt. 464. p. 68
