Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. I. rész
Szabó felszólalása nem várt politikai egységet teremtett. Elsőnek gróf Apponyi Albert kérte képviselőtársaitól, hogy a Házat ne tegyék egymást vádoló társadalmi osztályok küzdelmének színterévé,58 majd gróf Tisza István miniszterelnök adott felvilágosítást a Szabótól érkező vádakra. Tisza helytelenítette a kisgazda / kis bűnös, nagygazda / nagy bűnös kategorizálást, s hangsúlyozta, a rekvirálás során kiszabott bírságok összegét az eljáró hatóságok súlyozottan szabták ki. Határozottan cáfolta a törvényhozás elé hozott „ alaptalan, kósza híreket és tévhiteket," mint mondotta, a rekvirált tengeri „az éhező lakosságnak kenyérrel való ellátására és a hadsereg lóállományának fenntartására" fordíttatott.59 1915. december 17-én két somogyi honatya is szólásra emelkedett a Házban. A ritkán szóló Szupits Dezső megtartotta harmadik, s egyben utolsó képviselőházi felszólalását. A Tabi választókerület képviselője a számvizsgáló bizottság előadójaként tett jelentést a Képviselőház 1912, 1913, 1914. évi bevételeiről és kiadásairól.60 Novák János a személyes hadiszolgáltatási kötelezettség korhatárának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása kapcsán mondta el gondolatait. A tervezet 50 évről 55 évre kívánta emelni ama férfiak védkötelezettségét, akik testi alkalmatlanságuk, speciális képzettségük okán nem fegyverrel szolgáltak az osztrák-magyar haderő kötelékében (katonai közigazgatás, katonai egészségügy, hadtáp, műszaki alakulatok). Novák nem vitatta a korhatáremelés szükségességét, viszont felkérte a honvédelmi minisztert, hasson oda, hogy az önálló gazdák a bevonultatásnál bizonyos mentességet élvezzenek. Novák felszólalása végén - december 11 -ei szavait erősítve — újra kérte báró Hazai Samu közbenjárását a hadszíntéren nélkülözhető néptanítók hazabocsátása érdekében.61 1916. január 11-én, a Pénzintézeti Központ62 felállítását célzó törvényjavaslat tárgyalásán, Szabó István ismét alkalmat talált a kisgazda képviselőcsoport politikai háttérbe szorítottságának bemutatására. Szabó elöljáróban elpanaszolta, hogy a javaslatról a nagyobb ellenzéki pártok és a kormánypárt a kisgazdák kizárásával egyeztetett, s e tárgyalásokról ő csak az újságokból értesült. A tervezetet - amely lényegében a magyar pénzintézetek állami ellenőrzés alá vonását célozta - feleslegesnek minősítette, s a Pénzintézeti Központot az állami tisztviselői kar újabb szükségtelen létszámnövekményének értékelte. Véleménye szerint az államnak - a spekuláló bankok mentése helyett - a hitelkamatok csökkentésével az adósok terheit kellett volna mérsékelnie. A kárhoztatott pénzintézetek ellenében kiemelte és állami támogatásra érdemesnek tartotta az Országos Központi Hitelszövetkezetet,63 64 amelyről úgy vélte, ha minden községben fiókja szerveződik, „a magyar mezőgazdaság igazi motorja lesz.”M A felszólalásból a Somogyi Hírlap január 14-én rövid kivonatot közölt.65 1916. január 19-én Novák János - megismételve Szabó István 1915. május 19-ei kérdését - felvilágosítást kért a kereskedelemügyi minisztertől a katonák vasúti utazásának tarifáiról. Az interpelláló honatya értesülései szerint, a MÁV vonalain a közkatonák harmadosztályú kocsikban utazhatnak, félárú másodosztályú jegy ellenében, ezzel szemben, a Déli Vasút vonalain a közvitéz az általa választott osztályon utazhatott és válthatott félárú jegyet. A képviselő felkérte a minisztert, hasson oda, hogy a MÁV is vegye át a Déli Vasút katonákra érvényes díjszabását. Báró Harkányi János válasza - mely szerint a két vasúttársaság díjszabása harmonizál egymással - nem elégítette ki a Csurgói választókerület képviselőjét.66 58 Uo. 531. p. 59 Uo. 531 - 532. p. 60 Uo. 596 - 597. p. 61 Uo. 603 - 604. p. 62 Az 1916. évi XIV. te. alapján 1916. június 1-én alakult, a magyarországi pénzintézeteket és a magyar államkincstárat szövetkezeti formában integráló Pénzintézeti Központ legfontosabb feladata, a kereskedelmi banki tevékenység ellenőrzése, a megrendült anyagi helyzetű pénzintézetek szanálása és esetleges felszámolása volt. Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs.. Főszerk. Szijj Jolán. Bp., 2000, PETIT REAL Kvk. 538. p. 63 Az Országos Központi Hitelszövetkezetet a magyar állam alapította 1898-ban (1898. évi XXII. te.). Feladata a kisgazdákat és kisiparosokat alacsony kamatozású hitelekhez segítő falusi mezőgazdasági és ipari hitelszövetkezetek ellenőrzése volt. 1911. év végén az Országos Központi Hitelszövetkezet alá 2336 (2120 mezőgazdasági, 154 ipari, 62 háziipari és gabonaraktározó) szövetkezet tartozott, amelyeknek együttes taglétszáma meghaladta a 640 000 főt. Révai Nagy Lexikona VIII. Bp., 1913, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. 390 - 391. p. 64 KN. XXVIII. köt. 133 - 137. p. 65 „Szabó István felszólalása a parlainen thenS H. 1916. j an. 14. 3. p. 66 KN. XXVIII. köt. 304- 306. p. 64
