Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban az első világháború alatt. I. rész
A kormány által bírni óhajtott törvényhozási legitimáció megszerzésének azonban ára volt. 1917 májusáig a Monarchia egyetlen parlamentáris fóruma a magyar Országgyűlés volt. (A cseh képviselők obstrukciója miatt 1914. március 16-án elnapolt osztrák képviselőház - Abgeordnetenhaus - 1917. május 30-án hivatott össze.) E körülmény okán, a házbeli (ellenzéki) megnyilatkozásokat belföldön és külföldön egyaránt nagy figyelem kísérte.19 Négy hónapos szünet után - 1914. november 25-én - a kormány kérésére Ferenc József újra összehívta a Képviselőházat. A belpolitikai békesség jegyében, az ülésezés újbóli megnyitása előtt megállapodás jött létre a pártok között az időközi választásokkal kapcsolatosan. A megegyezés értelmében, pótválasztás esetén az adott választókerületben csak a korábbi honatya pártja állít jelöltet.20 A Ház egységének látványos demonstrálására igencsak szükség volt, hiszen a Monarchia hadereje augusztusban Szerbiában, ősszel Galíciában szenvedett vereségeket, s feladni kényszerült Bukovinát és Galícia keleti felét. Szeptember végén lélektani sokk érte az országot: az orosz csapatok az Uzsoki- hágón át betörve, magyar területre léptek. Október 4-én a továbbnyomuló orosz előőrsök - néhány napra - elfoglalták Máramaros vármegye székhelyét, Máramarosszigetet. A kudarcok miatt a „hivatalos hátország” valós súlyánál többre értékelve, a háború menetében döntő fordulatot hozó eseményként ünnepelte Törökország 1914. október 29-ei hadba lépését a központi hatalmak oldalán. A székesfővárosi elit november 21-én, a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémia dísztermében ünnepséget rendezett a „török testvérek" tiszteletére. A rendezvényt „Nagy Ferenc titkos tanácsos, a kaposvári kerület orsz. képviselője, az akadémia fölügtjelő-bizottságának elnöke nyitotta meg”, A munkapárti honatya ünnepi szónoklata elején „megkapó szavakkal" vázolta a külpolitikai helyzetet, majd a török birodalom múltbéli baráti gesztusait méltatta (II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos befogadása).21 Az ülésterembe beköltözött az összefogás szelleme. November 30-án a Függetlenségi Párt nevében gróf Károlyi Mihály, az Alkotmánypárt nevében gróf Andrássy Gyula, a Néppárt nevében Simonyi-Semadam Sándor jelentette be, hogy a háború idejére felfüggesztik a belpolitikai küzdelmeket.22 A kormány előterjesztéseit - közte a miniszterelnök jelentését a kivételes hatalom igény- bevételéről — vita nélkül szavazta meg az ellenzék, a tárgyalások során csupán néhány kisebb kritikai észrevétel fogalmazódott meg. Legnagyobb visszhangja gróf Batthyány Tivadar felszólalásának volt: a függetlenségi párti honatya - sürgős intézkedést kérve - hívta fel a kormány figyelmét a fokozódó drágaságra, az árak elszabadulására.23 1914. november 30-án a somogyi képviselők közül Szabó István három törvényjavaslat tárgyalásánál is szót kért. Először a mozgósítás folyamán bevonultak családtagjainak segélyezését szabályozó 1882. évi XI. te. módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során osztotta meg észrevételeit képviselőtársaival. A kisgazdák vezére a hadi segélyre való jogosultság elbírálásának hivatali útját kívánta demokratizálni. A fennálló rendelkezések értelmében ugyanis, a „mobilizált” hozzátartozója a községi jegyzőnél kellett, hogy kérvényezze a hadi segélyt, aki a folyamodványt ajánlásával, vagy ajánlása nélkül a segély odaítélésének kérdésében döntő járási főszolgabíróhoz terjesztette fel. Az erdőcsokonyai gazda a segélyek megállapítása és kiosztása körül előforduló óriási aránytalanságok megszüntetése érdekében javasolta, hogy mind a községi jegyző, mind pedig a főszolgabíró mellé választott bizottság állíttassák fel. Szabó felvetésére maga a miniszterelnök reflektált. Tisza véleménye szerint, a hadsegélyezésre alakult helyi bizottságokat senki sem akadályozza meg abban, hogy a községi jegyzőknek a kérvények ajánlása tekintetében segítséget nyújtsanak, ám hatáskörrel való kollektív felruházásuk gondolatát - valamint a főszolgabíró mellé rendelendő bizottság ötletét - elutasította. A Nagyatádi választókerület képviselője viszontválaszában tájékoztatta a kormányfőt, hogy 19 Galántai József: Az első világháború alatti országgyűlési nyomtatványok forrásértékéről. In. Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára Szerk. Bertényi Iván. Bp., 1980, ELTE, 90. p. 20 Galántai József: Magyarország az első világháborúban. Bp., 2001. Korona K. (a továbbiakban Galántai 2001.) 112. p. 21 JVflgi/ Ferenc a törökökről.” Svm. 1914. nov. 24. 4. p. 22 KN. XXVI. köt. 209 - 211. p. 23 Uo. 216-217. p. 57
