Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Végh Ferenc: Küzdelem a Somogy megye feletti uralomért Bolondvár és Lak várainak visszafoglalása a törököktől 1599-ben. Adalékok a tizenöt éves háború dunántúli hadműveleteihez
hányták a magát megadó várőrséget. '8 Lak őrsége viszont még az ellenség megérkezése előtt üresen hagyta a végvárat, így a két várba újból oszmán helyőrség kerülhetett.78 79 A beglerbég ezt követően Kiskomárom alá vonult seregével, amelyből a fellázadt őrség zöme még idejekorán kiszökött. Bakó Farkas főkapitány a mellette kitartó kisszámú helyőrséggel a történtek után már nem gondolhatott ellenállásra. A kiskomáromi parancsnok mindazonáltal a kivonulás előtt még megsemmisítette a lövegeket és felgyújtotta a végházát.80 Utóbbi elfoglalásával immáron nem maradt keresztény kézen vár Somogy megyében.81 Bolondvár és Lak egy éves birtoklásának mérlegét a császári-királyi hadvezetés külföldi és magyar döntéshozói összességében kedvezően ítélhették meg, következőleg abból, hogy 1603. június 30-án - a négy évvel korábbihoz feltűnően hasonló körülmények között - ismét keresztény kézre került a két végház. Helyőrséget ezúttal azonban csak Bolondvárban hagytak hátra a támadók.82 A nyugat-dunántúli tatár portyára válaszul indított akció élén ekkor Seifried von Kollonitsch mellett Nádasdy Ferencet is ott találjuk, aki ezúttal rábaközi birtokainak feldúlásáért akart elégtételt venni.83 Minthogy egykori említett vezértársai már nem voltak az élők sorában, így bizonyosra vehető, hogy ezen támadás kezdeményezője maga a nádorfi volt, aki ekkor a néhány esztendővel korábban szerzett helyismeretét is kamatoztathatta.84 1604. januári halálakor a somogyi vár még keresztény kézen volt, de ez is intermezzónak bizonyult csupán. Bolondvár ugyanis még ugyanebben az évben, harc nélkül, ismét oszmán fennhatóság alá került és a laki erősséggel együtt újfent az ellenséges várláncolat része lett.85 86 87 A történtekből mindazonáltal az oszmán hadvezetés is levonta a tanulságot. Aligha véletlen, hogy - feltehetőleg 1604 és 1607 között - a Balaton déli partján felépült [Siójfok palánkja, amely idővel vitathatatlan elsőségre tett szert Lakkal és Bolondvárral szemben.80 Mintegy összegzésként megállapítható tehát, hogy Bolondvár és Lak 1599., illetve 1603. évi bevétele egyaránt egy az évi tatárdúlás megtorlására indított hadművelet részét képezte. A Krími Kánság hadereje tehát nemcsak az oszmán had, illetőleg végházak élelmiszerellátása révén játszott olykor döntő szerepet a tizenöt éves háború hadműveleteiben, hanem áttételesen, a pusztításaikra adott reflexiók révén is. A hadjárások emellett jól példázzák a végvári küzdelmekben jártas, helyismerettel és a török hódoltságban komoly érdekeltségekkel bíró magyar főtisztek kezdeményező szerepét és érdekérvényesítő képességét. A keszthelyi kapitány, Pethő Kristóf mellett Nádasdy Ferencnek, az események kulcsfigurájának biográfiájához is új adalék a két somogyi vár elfoglalásában játszott - meghatározó - szerepe. Esettanulmányunk legfőbb tanulsága mégis az, hogy a Nádasdy és Pethő privátérdekéből indított hadjárat a bécsi udvar katonai propagandasikereként került a keresztény krónikák lapjaira.8' A somogyi végvárak ostromai egyúttal ékes bizonyítékát adják annak, hogy a két, egymásnak feszülő, mindinkább kimerülő nagyhatalom a századfordulóra már szinte szomjazta a sikert, amit egy-egy mégoly jelentéktelen végház, mint Bolondvár vagy Lak elfoglalása jelentett. 78 Ibrahim Pecsevi, 1916. 156. p.; Kjútib Cselebi, 1916. 296. p. 79 Uo. 80 Szvitek Róbert: Kiskomárom végvár szerepe a Dél-Dunántúl védelmi rendszerében. Doktori disszertáció. ELTE. 2(X)8. 40. P81 Pethő, 1753. 149. p. Bolondvárral ellentétben Babócsa és Kiskomárom idő előtti feladása nagyban hozzájárult Kanizsa elvesztéséhez. Feladóik felelősségre vonására Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16-17. századi Magyarországon. (A magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez) Levéltári Közlemények. 1997/1-2. 199-221. p. 82 Tóth, 2000. 360. p. 83 Ivanics, 1994. 169. p.; Pálffy, 2002. 955. p. 84 Adolf von Schwarzenberg 1600. július 29-én, a fellázadt vallon helyőrsége által védett Pápa ostromakor kapott halálos sebet. Pálffy Miklós, a tizenöt éves háború legsikeresebb magyar főtisztje április 24-én távozott az élők sorából. 85 Tóth, 2000. 371. p. 86 Hegyi, 2007. 1244-1249. p. 87 Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pállffy Miklós vitézi kultusza. In. Uő. Jelkép, rítus, udvari kultúra. Reprezentáció és politikai tekintély a kora újkori Magyarországon. Bp., 2008. 147-158. p.; A tizenöt éves háború másik jeles alakja, Erdődv II. Tamás az elsők között élt a vitézi kultusz képi megjelentetésének eszköztárával is. Bubryák Orsolya: „In Deo vici" - Kegyesség és reprezentáció Erdődv Tamás (1558-1624) hon át bán műpártolásában. In. I lagyományés megújulás. Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében. Szerk. Veres Gábor és Berecz Mátyás. Eger, 2008. (Studia Agriensia 27.) 261-283. p. 15
