Somogy megye múltjából 2011 - Levéltári Évkönyv 41. (Kaposvár, 2011)
Kiss Norbert Péter: Az 1950–1956 közötti községi tanácsi és községi begyűjtési megbízotti iratok pusztulása Somogy megyében (Adattár)
fenyegeti, amikor még nincs levéltári őrizetben, amikor még a szerveknél van. Azt is tudjuk, hogy a szervek irattári viszonyai milyen szomorúak. Nagyon sok helyen nincs megfelelő irattár, nincs alkalmas irattáros. Az irattáraknak és az irattárosoknak a jelentőségét lebecsülik. ”2 Somogy mindegyik járásában történt iratpusztítás, iratpusztulás a vizsgált időszakban (lásd! a mellékelt térképet). Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az egyes járásokra vonatkozó adatokat. A járás neve Községek száma Azon községek szánna, melyek esetében találtunk adatot iratpusztulásról Százalékos megoszlás Barcsi járás 28 19 68% Csurgói járás 17 i 41% Fonyódi járás 28 1 25% Kaposvári járás 78 38 49% Marcali járás 32 25 78% Nagyatádi járás 20 13 65% Siófoki járás 20 10 48% Tabi járás 28 18 64% Összesen 262 137 52% Mint látható, a legnagyobb mértékű iratpusztulás a Marcali járásban történt, de a Barcsi, a Nagyatádi és a Tabi járás községei közül is sokban találhatunk példát ilyen eseményekre. A Balaton parti járásokban (Fonyódi és Siófoki járás) csekélyebb mértékű volt a pusztulás. Községi begyűjtési megbízotti iratok az adattárba felvett községek közül 42-ben maradtak fenn. A Somogy megyei községeknek kevesebb, mint a feléből (115) rendelkezünk ilyen jellegű iratokkal, némelyiknél csak nagyon kevéssel. Az 1950-1956 közötti iktatott tanácsi iratanyag az adattárban szereplő községek közül 46 esetében hiányzik, míg 41 esetében 60% fölötti a hiány az említett irattípusból. Az 1950-1956 közötti tanácsülési jegyzőkönyvek tíz,3 a hasonló évkörű vb-ülési jegyzőkönyvek kilenc4 községben nincsenek meg. A 60% feletti hiány mind a tanács-, mind a vb- jegyzőkönyveknél 17 településen adatolható. 1950-1956 közti évekből három településről (Boronka, Horvátkút, Somogysámson) egyáltalán nem rendelkezünk tanácsi iratanyaggal; Potony, Pusztaszemes és Törökkoppány esetében egy év iktatott anyaga maradt fenn, további 25 község anyagában pedig 60% fölötti a hiány. A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya 1958. február 15-én kelt leiratában intézkedik a begyűjtési iratok selejtezéséről, levéltárba adásáról. Az említett leirat a selejtezés szempontjai mellett ennek technikai lebonyolítására vonatkozóan az alábbi tervet vázolja fel: „A selejtezés ellenőrzésének technikai lebonyolítása az eddigi gyakorlat szerint /vagyis a levéltárak minden bejelentésre helyszíni kiszállást végeznek/ aligha lenne megoldható. Elgondolásom szerint a begyűjtési iratokat a községi tanácsok záros határidőig a járási tanácsoknak küldenék meg, ahol a területileg illetékes levéltár kiküldöttje kiemelné az anyagból a megőrzésre érdemes lajstromokat és nyilvántartólapokat s megadná az engedélyt a többi anyag eladására. ”5 A Kaposvári Állami Levéltár nem emelt kifogást a terv ellen, jelentésében annyit közölt, hogy a megyében a begyűjtési iratok még a községi tanácsoknál vannak.6 Az iratok a fennebb vázolt módon kerültek levéltárba. A későbbiek folyamán általában a járási tanácsoktól (néhány esetben községi tanácsoktól is) megküldték a jelentéseket, hogy mely községben semmisültek meg a begyűjtési iratok, s hol maradtak fenn. Miután az egyes járásokhoz 2 Ember Győző: A magyar levéltárügy új törvényes szabályozása = Levéltári Közlemények. 1969/2. 200. p. 3 Boronka, Horvátkút, Juta, Kánya, Nágocs, Potony, Pusztaszemes, Sávoly, Somogysámson és Törökkoppány 4 Boronka, Horvátkút, Nágocs, Potony, Pusztaszemes, Sávoly, Somogysámson, Teleki és Törökkoppány 5 Somogy Megyei Levéltár, a levéltár saját iratai. [A továbbiakban: SML. Saját iratok.] 73/1958. 6 Uo. 142
