Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Rezümék (magyar, angol, német)
GÁSPÁR FERENC: A KAPOSVÁRI KÖZKÓRHÁZ TÖRTÉNETÉNEK 1922-1930 KÖZÖTTI ESEMÉNYEI (EGY DÖNTÉSI FOLYAMAT DOKUMENTUMAI KAPOSI MÓR OKTATÓ KÓRHÁZ RODOSI MIHÁLY KÓRHÁZTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉREN) A kaposvári közkórház történetének dinamikus fejlődési szakaszát az önálló szülészed osztály létrehozásának szükségessége körüli éles vita kirobbanása indította meg. A kórház életében az 1920-as években találkozunk elsőként azzal a jelenséggel, hogy a vitázó felek egyike - nem leplezett módon - politikai párt direkt beavatkozását használja fel érdekérvényesítése során. Különös tény, hogy a fejlesztés a kórház nagy tekintélyű és az addigi bővítésekben jelentős érdemeket szerző igazgató főorvosának ellenállását legyőzve valósult meg, ezzel jelentős szemléletváltozás kiindulópontjának is tekinthető. A tanulmány a Kaposi Mór Oktató Kórház Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményének anyagára támaszkodva mutatja be a folyamatot, részletekbe menően feltárva egy eddig ismeretlen történet eseményeit és dokumentumait. SZŐLLŐSY FERENC: VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR (KÖZZÉTESZI: CSÓTI CSABA) Szőllősy Ferenc újságíró 1897-ben született a Somogy megyei Várdán. 1920-ban Kaposvárra költözött, 1929-1944-ig a Somogyi Újságot, Somogy megye és Kaposvár kormánytámogató „keresztény politikai napilapját” szerkesztette. 1926-1944 között az MTI kaposvári kirendeltségének vezetője volt, ebbéli minőségében országos szinten Somogy megye hivatalos tudósítójának számított. 1945-ben a második világháború alatti lapszerkesztői tevékenysége miatt a Kaposvári Népbíróság börtönbüntetésre ítélte. Később Balatonszemesen lett könyvelő, itt is halt meg 1977-ben. A kötetünkben közölt visszaemlékezésekben anekdotikus stílusban emlékezik meg kortársairól, a két világháború közötti Somogy megyei közélet szereplőiről. Bár visszaemlékezése több helyen rendkívül szubjektív, írása szórakoztató olvasmány és egyben történeti adalékok tárháza is a korszak helyi társadalma iránt érdeklődők számára éppúgy, mint azoknak, akik egy vidéki, a maga korában befolyásos, keresztény-konzervatív értelmiségi szemléletmódjáról kívánnak tájékozódni. Szőllősy Ferenc visszaemlékezését bevezető tanulmánnyal és magyarázó lábjegyzetekkel láttuk el. DOMOKOSNÉ SZALAI ZSUZSANNA: LEVELEZŐLAPOK ÉS KÉPES LEVELEZŐLAPOK A SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁRBAN (NEGYEDIK KÖZLEMÉNY) A szerző a 2006-os és 2007-es levéltári évkönyvekben a Somogy Megyei Levéltár őrizetében lévő képeslapok és levelezőlapok gyűjtemény első világháborús lapjait már publikálta. Jelen forrásközlés egy testvérpár, Szarka Géza és Szarka József szüleiknek, id. Szarka Józsefnek és Balázs Juliannának Lapapusztára írt második világháborús levelezését mutatja be. A Szarka család a Somogy megyei Szentgáloskérhez tartozó Lapapusztán élt. A szülők cselédként dolgoztak a lapai uradalomban. A tanulmányban a fronton szolgáló testvérpár aggodalmai, félelmei és reményei tárulnak elénk a tábori lapokon keresztül. Szarka Géza sorait idézve „az összes boldogságunk a levél”. KISS NORBERT PÉTER: AZ 1956-OS FORRADALOM ALATT MEGSEMMISÜLT SOMOGY MEGYEI IRATOK. FORRÁSKÖZLÉS A tanulmány egy hosszabb kutatási folyamat egyik szegmensét mutatja be: két forrást közöl az 1956-os forradalom alatt megsemmisült Somogy megyei irattárakról. 1956-ban több községben fordult a nép haragja a begyűjtési és a tanácsi iratok ellen, s ezeket általában a tanácsházak előtt elégették. 1957-ben igyekeztek felderíteni, hol és mennyi irat pusztult el ilyen módon. A Somogy Megyei Levéltár iratai között 95/1957-es számon található egy jelentés a LOK-nak, melyben a járási jelentések adatait összegzik a fenti témakörben. Az említett aktában van egy kézzel írott lista is az 294
