Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
területén a különböző fokozatú iskolák százait valósította meg. Nos, 1882-ben nagy küldöttség indult Kaposvárról Budapestre azzal a szándékkal, hogy Trefort minisztertől kikönyörögje a kaposvári, akkor már hat osztályos főgimnáziumnak államköltségen nyolcosztályúvá való fejlesztését. A küldöttség vezetője a „ragyogó ékesszólás és az erélyes cselekvés mestere” (Idézet akkori újságból.), a hajlott korú Sommsich Pál helyében Kacskovics Sándor volt, aki már korántsem bizonyult olyan ékesszólónak, mint Sommsich Pál. — A kaposvári főgimnázium, kegyelmes uram, - mondta Kacskovics Sándor, - kinőtte már a hat osztályt és égető szükség volna a nyolc osztályra, mert osztályaink túlzsúfoltak és a hat osztály után fiainknak nincsen továbbtanulási lehetőségük. De nincs leányainknak sem, mert az a pár család, amely súlyt fektet a leánynevelésre, nem lel megfelelő iskolát, így gyermekeiket zárdába küldik, vagy idegen nevelőnőkkel taníttatják, míg a családok többsége, kellő anyagiakkal nem rendelkezvén, leányaik nevelését a varrodával, vagy a tánciskolával befejezik. Ezeken az állapotokon, kegyelmes uram, már nemzeti érdekből is segíteni kell. Trefort Ágoston miniszter, miután végighallgatta a szónokot, tűnődve elgondolkodott, aztán enyhe mosollyal így felelt: — Ha jól értettem az önök megbízottjának szavait, akkor a kaposvári főgimnáziumnak nyolc osztályosra való fejlesztését kívánják. Ezt a kérésüket meg is indokolták azzal, hogy - nincsen leányaiknak megfelelő iskolájuk. Ám legyen. De szeretnék fontossági sorrendet felállítani. Ezért engedélyezem a nyolc osztályos főgimnáziumot, ha - figyelemmel a fontossági sorrendre - előbb létesítenek állami segítséggel polgári leányiskolát. így jutott 1884-ben Kaposvár egy csapásra nyolc osztályra fejlesztett állami főgimnáziumhoz és államsegélyes polgári leányiskolához. Mindehhez nem kellett más, mint egy gyönge szónok és egy talpraesett miniszter... A szónok összegabalyította az iskolák ügyét, a miniszter meg átvágta a gordiuszi csomót. De túl messze kalandoztam eredeti célomtól, ezért hadd folytassam ott, ahol abbahagytam. A millennium évében, tehát 1896-ban, Somogybán ezek szerint a következő középiskolák voltak: csurgói ref. főgimnázium, kaposvári állami főgimnázium, kaposvári polgári leányiskola. Bizony, nagyon kevés. Még az elmaradt Somogyországban is. A millennium évében azonban új kezdeményezés indult. Ennek következtében először 1901- ben megkezdte működését Szigetváron a báró Biedermann Rezső után elnevezett „Rezső polgári fiúiskola”, majd 1906-ban ugyancsak Szigetváron a báró Biedermann Rezső feleségéről elnevezett „Elza polgári leányiskola”. De még 1903-ban megkezdte működését a kaposvári államilag segélyezett községi polgári fiúiskola s rövid évek alatt a megyében még öt polgári iskolát szerveztek. Ezek között volt a nagyatádi polgári fiúiskola is, amelynek megszervezője Lőwy Ferenc főrabbi, Kovács Gyula községi főjegyző és - Tallián Andor nagyatádi főszolgabíró volt. A sikeres szervezés eredményeként az új iskola 1903-ban már működni is kezdett. Ezután sorban jött a csurgói polgári leányiskola, a marcali polgári fiúiskola, a barcsi polgári leányiskola, a csurgói állami tanítóképző intézet, a kaposvári felsőkereskedelmi iskola, majd egy egész sereg férfi és női szakiskola, bezárva a sort a kaposvári siketnéma intézettel.39 Most térjünk vissza a nagyatádi polgári fiúiskolához. Amint említettem, egyik fő szervezője Tallián Andor nagyatádi főszolgabíró volt, akit 1901-ben választottak meg erre a tisztségre. Vele egy rendkívül puritán, egyszerű, és végtelenül jó indulatú ember került a járás élére. Jóindulatáról, egyik jó barátom köréből mondanék el most egy esetet.40 1925 után rendkívül nehéz anyagi körülmények közé kerültem, - mondta. Hosszas töprengés után elhatároztam - mert nagy választék a két egyetemet végzett ember számára nem nagyon adódott, - hogy heti sportlapot alapítok Kaposváron. Sovány kenyér, de Ids induló tőke kellett hozzá. Meg is jelent a „Sportújság”, ám ezzel gondjaim nemhogy csökkentek volna, hanem alaposan megtollasodtak. 39 A dualizmus korának somogyi - elsősorban alapfokú - iskolarendszeréről, az alapításokról tudományos igénnyel lásd! Kelemen Elemér: Somogy megye népoktatása közoktatásunk polgári átalakulásának időszakában, 1868-1918. Bp., 1985. Akadémiai K. 40 Az említett „jóbarát”, a Sportújság alapítója és első szerkesztője maga Szőllősy Ferenc volt. Nem igazán érthető, hogy a szerző itt miért folyamodott az egyes szám harmadik személyben történő elbeszéléshez. 89
