Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Gáspár Ferenc: A kaposvári közkórház történetének 1922-1930 közötti eseményei. (Egy döntési folyamat dokumentumai Kaposi Mór Oktató Kórház Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményében)

mivel az vitán kívül áll s magának a sérelmes határozatnak is az a consequentiája, hogy a szülészeti és nőgyógyászati osztályok a szülőnők elhelyezésére minél több férőhelyekkel láttassanak el, s azok orvosi szolgálata is specziális képzettségű szakorvosok igénybevételével fejlesztessék és tökéletesbbittessék. Mert kétségtelen az is, hogy alig van betegség, mely gyorsabb és halasztást egyáltalán nem türőbb, specziális képzettségű orvos segélyére volna szorulva, mint a szülészet körül előforduló számos és különféle megbetegedések, ahol alig egy-két órai késedelem, avagy csak a baj fel nem ismerése is, úgy az anya, mint a gyermek halálának lehet okozója. A vármegye kaposvári közkórháza pedig - amelyben úgy a belgyógyászati osztály, mint a szemészeti, elmebeteg, tüdőbeteg és sebészeti osztály elsőrangúan van felszerelve és kitűnő igaz­gató-főorvosi vezetés alatt, megfelelő osztályfőorvosi és segédorvosi személyzettel van ellátva — a szülészet és nőgyógyászat tekintetében, eltekintve attól, hogy ilyen önálló osztálya nincs, hihetetlenül szegényesen van ellátva, mert mint a főorvosi s különösen a múlt év márczius hó 7-én kelt igazga­tó-főorvosi véleményes jelentésből látjuk, a szülészet a sebészettel egy főorvos vezetése alatt áll és a szülészeti és nőgyógyászati osztálynak sem külön műtője, sem külön orvosi személyzete nem csak nincs, de a szülészet és nőgyógyászat czéljaira még ma is, a megnövekedett igények daczára, férőhelye is jelentéktelenül kevés, mert összesen csak 23 ágy áll rendelkezésre. De még az ezen szűk keretek közé szorított, csekély számú betegfelvételére alkalmas és szegényes berendezkedés mellett felvett betegek gyógykezelését is megnehezíti a sebészettel egy és ugyanazonos orvosi személyzetnek az a körülmény, hogy a sebészet teljesen külön álló épületben, a szülészeti és nőgyógyászat túl szegényes berendezkedése pedig a régi kórházi épületben van elhelyezve. De legkiálltóbban igazolja az osztály önállósításának és specziális képzettségű szakorvosok kezelése alá vételének elodázhatlanságát a múlt év junius hó 4-én kelt igazgató-főorvosi véleményes jelentésnek az a végső passzusa, hogy: évről-évre nagyobb számmal kell a nőgyógyászati műtéteket végezni, és évről-évre több a szülészetre más orvosok által beutalt beteg. Epen az általam fennebbfelhozott indokok helytállóságát bizonyítja az az országszerte megnyil­vánuló mozgalom, mely mindenütt igyekszik ilyen osztályokat - ahol nincs - létesíteni, vagy ahol az már meg van, mint Somogyvármegye kaposvári közkórházában, önállósítani. Hogy példákat is hozzak fel, igy történt Székesfehérváron, Kecskeméten, Szolnokon, Miskolczon, Győrött, Csongrádon, Kalocsán, csupán a múlt 1925.-ik évben. Történt pedig a nagyszámú szülőnő és gyermekhalálozás miatt. Mennyivel szükségesebb tehát a kaposvári közkórháznak ilyetén fejlesz­tése, ahol a szülészeti és nőgyógyászati osztály a fennebb felsorolt helyek valamennyiéinél szükebb és szegényesebb. Kérésem megismétlésével, vagyok Szigetvár, 1926. évi február hó 10. napján Mély tisztelettel: dr. Rusa Ernő m. kir. kormányfőtanácsos törvényhatósági bizottsági tag”27 A helyi napilapok folyamatosan és visszatérően foglalkoztak a kórházfejlesztés ügyével, ezek közül az Uj-Somogy tudósítását idézzük: „így nem maradhat a kórház, ahogy van - A májusi megye- gtjűlésen már eldől a kérdés - Deputáció a népjóléti miniszterhez - Az ápolási díjak felemelésének engedélyezése nem jelent segélyt. A februári nagygyűlés elé dr. Rusa Ernő kormányfőtanácsos, szigetvári kir. közjegyző egy in­dítványt terjesztett be a kórházi szülészeti és nőgyógyászati osztály felállításáról, valamint osztályos főorvosi állás szervezéséről. A törvényhatóság az indítványt úgy fogadta el, hogy mivel megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre nem állanak, egy bizottságot küld ki a kérdés tanulmányozására. A határozat ellen dr. Rusa Ernő fellebbezéssel élt. A népjóléti minisztérium elutasítva a fellebbezést, 27 Dr. Rusa Ernő fellebbezése a 36 120. sz. alatt hozott közgyűlési határozat ellen. BMKGy 31. d. 69

Next

/
Thumbnails
Contents