Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Válogatás a 2009. évi Somogyi Levéltári Nap előadásaiból - Csóti Csaba: Nemzeti turizmus Fiumében az 1880-as években
NEMZETI KIRÁNDULÁSOK FIUMÉBE AZ 1880-AS ÉVEK ELEJÉN CSÓTI CSABA Fiume (Rijeka) egyes irodalomtörténeti megközelítések szerint az álmok vagy éppen a legendák városa.1 Giacinto Lászy pedig egyenesen a történelem és a legenda határvidékén található helynek tekintette.2 Kétségtelen, hogy számos irodalmi és városi legenda kapcsolódik a településhez, első- sorban a magyar és az olasz kultúrában. A város, melynek léte bő fél évszázadon át a tengeri hatalom lehetőségének ábrándképét kölcsönözte a magyar politikai elitnek éppúgy, mint a romantikus lelkületű magyar királyi alattvalóknak, ma mintha reneszánszát élné a magyar utazók között. Részben kikerülhetetlen megálló azoknak, akik a horvát tengerparton kívánják eltölteni szabadságukat, részben célállomása mindazoknak, akik nosztalgiával gondolnak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia kultúrájára, soknyelvűségére, vélt vagy valós egykori hatalmi helyzetére. Ha fellapozzuk a Monarchia korának egykori folyóiratait, napilapjait, azt tapasztaljuk, hogy változó intenzitással, de hasonló érzésekkel viseltettek az első világháborút megelőző „boldog békeidők” polgárai is Fiume iránt. A város és környéke - ez többé-kevésbé közismert - a Monarchia virágkorának kedvelt üdülőhelye volt, ide számítva a közeli Abbázia (Opatija), Cirkvenica (Crikvenica) stb. üdülőhelyek világát is. Misóczld Lajos írásaiból ismert, hogy a térség 1885 után felfutó, majd a 19-20. század fordulójára látványosan fejlődő turizmusát Fiume különleges jogállása, a vasút megépülése és a tenger gazdasági-turisztikai vonzása tette kedveké a magyar látogatók között.3 1886-tól a MÁV által szervezett kirándulóvonatokon (ahogy akkoriban mondták: „kéjvonatokon”) is el lehetett jutni Fiúméba, ahol általában 3 napot eltöltve ismerkedhetett meg a nagyközönség a város és a környék nevezetességeivel, a tenger világával. A romantikus hangulatok iránti fogékonyság vagy éppen a gazdasági utazásokat követő családi kirándulások, később a középiskolások tanulmányi kirándulásai mellett, sőt, azt megelőzve azonban volt a „fiumei utazásoknak” más előzményei is. A továbbiakban ezekről az előzményekről, elsősorban pedig a „Fiúméba járást” övező korabeli hangulatokról, motivációkról szeretnék egy rövid áttekintést nyújtani. Előadásom - illetve annak most olvasható szerkesztett változata - nem a teljesség igényével készült. Pusztán annak a levéltárosi érdeklődésnek az eredménye, amely a Somogy Megyei Levéltár és a Rijekai Állami Levéltár közötti évtizedes közös munka során alakult ki bennem. Az elmúlt 10 év Fiumében végzett iratrendező és forrásfeltáró munkái, tapasztalatai, a források közötti „halászat” eredményeként született meg jelen, kicsit „kedvcsinálónak” is szánt előadás, mely remélhetőleg módszeresebb és alaposabb kutatásokra inspirálhatja azokat a Fiume-kutatókat, akik a turizmus történetét nem csupán eseménytörténetként kívánják értelmezni.4 Misóczki már idézett írásában úgy fogalmazott, hogy 1885-1890 között kölcsönös érdeklődés alakult ki Budapest és Fiume között, illetve, hogy 1881-1890 között a magyarországi diákok kirándulásai tették tömegessé a látogatásokat Fiumében. A szerző írásában a fővárosi közgyűjtemények nyomtatványaira és egyes korabeli újságtudósításokra, kiadványokra hivatkozva fogalmazta meg állításait - teljes joggal. Ezen források tükrében a fiumei turizmus megszületése valóban csak olyan gyakorlati okokra vezethető vissza, mint az infrastruktúra kialakítása, illetve a magyarországi közép1 Vö. Vásárhelyi Miklós: Az álmok városa, Fiume. In. Európai utas 1991. 3. 35-42. p. Fiume és a magyar kultúra (Szerk. Kiss Gy. Csaba) Bp., 2004. 2 Giacinto Lászy: Fiume tra storia e leggenda Fiume/Rijeka, 1998. 3 Misóczki Lajos: Fiume és környékének idegenforgalma a 19-20. század fordulójáig. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis. Nova Series. Tom. XXXIV. Eger, 2007. 4 Az eseménytörténeti megközelítésen túli turizmus és utazástörténeti kutatások hazai eredményeit ld. Korall, Társadalom- történeti Folyóirat, 26. szám. Tematika: Utazók és utazások. 289
