Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Hauer János: Kutatási témák és szokások a Somogy Megyei Levéltárban 1967 és 1990 között
A tematikai csoportokat a helytörténet egyes ágai alapján alakítottuk ki. Persze vannak átfedések az egyes csoportok között, a községtörténetnek része az adott település gazdasága, társadalma, oktatásügye, sportélete stb. is, de ezeket nem bontottuk szét ilyen alapossággal - ez lehetetlen lett volna. Másrészt, ha a kutatási naplóban megadott témaként bizonyos települések társadalom-, gazdaság-, művelődés-, iskolatörténete szerepelt, ezt nem a községtörténet körébe soroltuk be. A naplók bejegyzései nem is mindig pontosak, ilyenkor a témához legközelebb álló csoportba osztottuk be az adott kutatási eseteket. A fennebb említett nehézségek ellenére mégis ez a csoportosítás ígérkezett a legcélravezetőbbnek, ez alapján rajzolódik ki intézményünk „profilja” a vizsgált időszakban. Az 1967 és 1990 közötti 8 491 kutatási eset ~14%-a irányult gazdaságtörténetre (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, hitelélet), 15%-a településtörténetre, 14%-a egészségügy-történetre, 13%-a iskola- és oktatástörténetre. Elmondhatjuk tehát, hogy ezek a témák voltak a legnépszerűbbek a vizsgált időszakban. Az említettek mellett jelentős helyet foglal el az egyesületekre, a közigazgatás történetére, a művelődésügyre, a politikatörténetre, egyes somogyi személyekre és családokra, valamint a társadalomtörténetre vonatkozó iratanyag kutatása is. A családfakutatók száma a vizsgált évtizedekben alacsony volt, mindösszesen 86 esetben fordult elő ilyen tárgyú kutatás. Ennek a témának a „felfutása” 1990 után következett be, s napjainkban már nagyon magas a saját famíliájuk múltja iránt érdeklődők aránya, s ez bizonyítja, hogy a rendszerváltás után erőteljesen megváltozik a kutatói érdeklődés - ez azonban nem témája jelen írásnak. Az egészségügy-történet kutatási eseteinek magas aránya jórészt egy-két kutató, főként orvosok működésének köszönhető, akik színvonalas írásokat alkottak megyénk egészségügyi helyzetének alakulásáról, a kórházakról, jeles orvosainkról vagy a megyében dúló különböző járványok történetéről. Az egyesülettörténet kutatása viszonylag új keletű dolognak számított akkoriban, a kutatási esetek száma ebben a témában 1985-től kezdve mutat gyors növekedést, főként Bősze Sándor munkája nyomán. Ahogy Magyarország, úgy megyénk gazdaságának alapja is az agrárszektor, melynek történetét 1967-1990 között 803 esetben kutatták. Ezen munkálatok eredményei olyan művek, melyek a Mezőgazdasági Ipari Rt. Kaposvár környéki béruradalmának gazdálkodását (Szili Ferenc), a Memyei piarista uradalom történetét (Tóth Tibor), a földreform kérdését (Kanyar Józsefi, az erdőgazdálkodás alakulását (Takács Éva), az agrotechnika történetét (Király István Szabolcs), mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetét (Géger László) dolgozták fel. Somogy iparosodása és városiasodása a dualizmus korában vett erőteljesebb lendületet, ennek egyes aspektusait kutatta és írta meg - többek között - Szili Ferenc (a kaposvári cukorgyár múltja) és T. Mérey Klára (településhálózat, urbanizáció, iparfejlődés). A hadtörténet iránt érdeklődők száma nem túl magas, ők főként a második világháborúval, annak Somogy megyei eseményeivel foglalkoztak. A Somogybán letelepedett lengyel menekültek sorsáról Lagzi István közölt néhány írást. Az iskola- és oktatásügy kutatóinak száma igen magas volt, nem is példálózunk konkrét feldolgozott témákkal, inkább Kanyar József és Kelemen Elemér nevét említjük meg, akik e téma rendkívül alapos kutatásában országos hírnévre tettek szert. A közigazgatási témájú kutatások száma nem tekinthető egzaktnak, mert voltak olyan esetek, amikor egykori kutatószolgálatosaink csak a kutatott iratanyagot írták fel a naplóba, a témát nem, s a közigazgatással foglalkozó szervek, hivatalok anyagának kutatási eseteit is itt tüntettük fel. Ennek ellenére kiemelendő Dohai András neve, aki Somogy megye 1849-67 közötti közigazgatás-történetét dolgozta fel. A közlekedésügyre vonatkozóan tanulmányok születtek Erdősi Ferenc és Szili Ferenc tollából, ők Somogy megye út- és vasúthálózatának kialakulását, valamint fejlődését kutatták az 1970-80-as esztendőkben. A nemzetiségi kérdéssel nem foglalkozott sok kutató, mégis olyan művek láttak napvilágot e témában, mint például Szita László példa értékű összefoglaló könyve Somogy megye nemzetiségeinek XVIII-XIX. századi betelepedéséről és történetéről. A somogyi németség történetét - többek között - Bognár Tibor és Tilkovszky Lóránt kutatta és dolgozta fel, de megyénk zsidóságának sorsával is többen foglalkoztak, igaz, önálló kötet e témában csak 2005-ben jelent meg. 207
