Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Vonyó Anita: A szentgáloskerti termelőszövetkezet története a kezdetektől a rendszerváltozásig (1951-1992)
hagyományokkal rendelkezett mindkét ágazat. A Somodorban és Antalmajorban található sertéstelepek - sajnálatos módon - már az összevonást megelőzően is igen gyenge állapotban voltak, így mindkettőt már az új telep megépítése előtt ki kellett vonni a termelésből.28 1968-ban kezdték el az építését, és 1970-ben adták át az új somodori sertéstelepet, amely hagyományos építési módszerekkel és alacsony technológiai felszereltséggel készült, mert akkoriban - a szövetkezet anyagi lehetőségeit figyelembe véve - nem nyílott mód korszerűbb telep építésére és felszerelésére. Az átadás évében a telep benépesítése 80%-ban megtörtént részben a saját állományból, részben a Kaposvári Húskombinát segítségével.29 Az egyesülést követően számos nehézség adódott abból, hogy a megszokottnál jóval nagyobb szervezeti egységet kellett irányítania, összefognia a vezetőségnek. Az eredmények tekintetében az 1970-es év számított a legrosszabbnak, a növénytermesztés veszteségei meglepően nagyok voltak.30 Az 1971-es közgyűlési beszámolóban Vonyó József elnök a következőképpen emlékezett vissza a közös gazdálkodás első néhány esztendejére: „A tsz egyesülése olyan időszakban jött létre, amikor a gazdaságfejlesztésére olyan lehetőségek nyíltak meg, amely igen hosszú távra biztosíthatja a termelés biztonságát, a tagok szilárd jövedelmét, és az olyan eszközök felhalmozását, amelyből tagságunk szociális körülményeit is a közeli években meg tudjuk valósítani. Az egyesülés évében megjelent szabályozók kedvezőek voltak, mert olyan gazdasági bázist tudtunk létrehozni, amelyben már a munkakörülményeket is megjavíthatjuk, azonkívül termelés-fejlesztésünket is garantálni lehet. Nem kívánok felsorolást végezni, hogy a négy év során fejlődtünk-e, de aki nyitott szemmel jár ebbe a gazdaságba az láthatja, hogy ebben az időszakban valósult meg a Somodor falu, Somodor-puszta, a szentgáloskéri központi major bekötőútjainak építése, valamint nagymértékű vízrendezést és talajjavítást, új telepek kialakítását kezdtük meg és fejeztük be. A fejlődés törvényszerűen nem áll meg. Minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy olyan történelmi időszakot számoljunk fel, amely eddig településeinket körülvette. ”31 Egyre nagyobb gondot okozott a tagság elöregedése. A termelési eszközök fokozatos amortizációja miatt is elkerülhetetlenné vált több munkafolyamat gépesítése, ésszerűsítése. A munkafegyelem tekintetében is jelentős megtorpanás mutatkozott. A termelőszövetkezet melléküzemágai lényeges bevételi forrást biztosítottak: aktív tevékenységet folytatott a lakatos- és a drótfonatüzem. Utóbbival kapcsolatban érdekes megjegyezni, hogy az itt gyártott hullámcsatokkal szemben akkora igény mutatkozott, amit nem volt képesek kielégíteni!32 A további fejlődés gátja az volt csupán, hogy Magyarországon akkoriban nem lehet korszerű automata gépsorhoz jutni. Megkezdődött a tehenészeti telep építése, amely már a kezdetektől fogva komoly anyagi terhet rótt a termelőszövetkezetre. Az eredeti tervekben nem pavilonos, hanem zárt rendszerű épületek szerepeltek, de ez jelentékeny mértékben megdrágította volna a kivitelezést, így eltekintettek tőle. A tervezés elhúzódott, de egyes járulékos létesítmények már az első ütemben elkészültek. Nagymértékű saját erő mellett hiteleket is fel kellett vállalnia a gazdaságnak. 1971-ben elkészült a bekötőút egy része, a villanyhálózat, a mélyfúrású kút és a víztorony, valamint 4 darab istálló. A beruházásokhoz szükség volt saját építőszervezet kialakítására, ami azzal a többletfeladattal járt, hogy az összes építőanyag beszerzése a termelőszövetkezet vezetését terhelte. Az építkezések ütemét tovább lassította a szállító kapacitás alacsony szintje. Az 1971-es tisztújítás alkalmával a tagság megerősítette elnöki tisztségében Vonyó Józsefet.33 Az 1970-es évek első felétől egyre nagyobb hangsúly helyeződött a szakmunkásképzésre. Mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés terén sikerült az előző évben kitűzött célokat teljesíteni, sőt néhány esetben kissé felülmúlni. A növénytermesztés meghatározó fajtái a kenyér28 SML MSZMP Kaposvári Járási Bizottságának iratai, (továbbiakban: MSZMP KJB) Jelentés a területünkhöz tartozó termelőszövetkezetekben üzemelő állattenyésztési szaktelepek helyzetéről, a termelés hatékonyságáról, és a további feladatokról. 1975. 29 Uo. 30 SML Szentgáloskéri IX. Pártkongresszus Mgtsz iratai, (továbbiakban: IX. Pártkongresszus Mgtsz) Kgy. beszámoló 1971. 31 Uo. 32 SML IX. Pártkongresszus Mgtsz. Zárszámadási kgy. beszámoló 1971. 33 Uo. 196
