Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Vonyó Anita: A szentgáloskerti termelőszövetkezet története a kezdetektől a rendszerváltozásig (1951-1992)
a csoporttagnak, hogy ne csak mennyiségi, hanem jó minőségű munkát végezzen, mert munkaegységre dolgozik, és a fizetését is úgy kapja... ”9 Az 1955-ös esztendő további számbeli gyarapodást hozott: 18 új taggal, 47 kataszteri hold földterülettel, 3 lóval és 2 kocsival lett gazdagabb a szentgáloskéri termelőszövetkezeti csoport. Hiányosságként a cukorrépa alacsony terméseredményét, illetőleg a szarvasmarha-tenyésztés alacsony szintjét jelölték meg. Munkaegységenként 30 forintot tudtak kiosztani a tagság között. Az átlagosnak számító 80-100 munkaegység mellett voltak olyanok, akik jelentősen túllépték ezt a határt: „Tóth Imre egyedül 450 munkaegységet teljesített, arra jár neki 13 5000forint. Schmidt Imre március hó óta 400 munkaegységet csinált, mely alapján keresete 12 000forint. A növénytermelési brigádban is vannak tagok, akik nem a 80 munkaegységnél álltak meg, hanem teljesítettek 200-on felül is. Ilyenek Ősi Jánosné, aki 220 munkaegységet teljesített, és Csima Józsefné 250-et. Gyenis Erzsébet 258 munkaegységet teljesített. ”10 11 A termelőszövetkezet eredményessége nem csak gazdasági, hanem társadalmi-politikai kérdés is volt: „Ha látják ezt a kívülálló parasztok, akkor elismerik még jobban szervezetünket, és még nagyobb számban lépnek be hozzánk, mint eddig. Mindezeket tagjaink figyelmébe ajánljuk és kérjük őket, hogy saját érdekükben és jobblétük biztosítására, a jövőben még jobb, tökéletesebb munkát végezzenek, és hassanak oda tagjaink, hogy a tavaszi és téli időt a beszélgetéseknél használják ki újabb tagszervezésre. Ismertessék tagjaink csoportunk eredményeit, annak célkitűzéseit, és hassanak oda, hogy minden egyes tag legalább egy családot hozzon be a csoportba, mert ha csoportunk nő, azzal együtt javul a munkaviszonyunk és a jövedelmünk. ”n A termelőszövetkezetek számában az első jelentős megtorpanást az 1956-os politikai események nyomán figyelhetjük meg. A szentgáloskérihez hasonlóan, megyeszerte a csoportok mintegy 87%-a bomlott fel, szüntette be tevékenységét, és kezdtek ismét önálló gazdálkodásba a tagok.12 A forradalom leverését követő konszolidáció nyomán újra előtérbe került a mezőgazdaság kollektivizálásának gondolata, amely 1957-től a termelőszövetkezetek számának növekedésében vált leginkább kézzelfoghatóvá. 1957 júliusában közzétették az MSZMP Központi Bizottságának agrárpolitikai téziseit. Ebben rögzítették, miszerint elengedhetetlen, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan korszerű szocialista nagyüzemi mezőgazdasággá alakuljon át. 1959. március 19-én törvényerejű rendelet13 jelent meg a termelőszövetkezetekről. Ennek értelmében a kollektivizálást három szakaszban, lényegében 15 hónap alatt meggyőzéssel, kedvezményekkel és kényszerrel hajtották végre. Látványos eredményt jelentett azonban például az, hogy a magyar mezőgazdaság jelentős beruházásokban részesült, a beszolgáltatási rendszert végleg beszüntették, háztáji földeket tarthatott meg a parasztság, a termelőszövetkezetek lényegében önállóan gazdálkodhattak, és a szociális juttatások kiterjedtek a falusi parasztságra is. Az átszervezés végére, 1962-re Magyarországon a földek 93%-a állami, illetve szövetkezeti tulajdonba került. Ezzel a magánszektor utolsó jelentős bázisát is felszámolták.14 „Zöldmezőtől az Agráriáig’’. Termelőszövetkezeti élet Szentgáloskéren (1959-1992) Szentgáloskéren 1959-ben kezdődött meg a termelőszövetkezet újjászervezése. Bár nem ismerjük a Zöldmező Mezőgazdasági Termelőszövetkezet megalakulásának pontos dátumát, de a visszaemlékezések arra utalnak, hogy 1959 márciusában már minden bizonnyal létezhetett. Az első elnök Szigeti László, az elnökhelyettes Vonyó József, az ellenőrző bizottság elnöke Ivusza János, a vezetőségi tagok pedig Boda József, Bödő József, Herman József, Kovács Pál, Molnár József, Rózsa János, Tormási 9 SML Táncsics Tszcs. Beszámoló az 1952-es gazdasági évről. 10 SML Táncsics Tszcs. Beszámoló a Táncsics Mihály III. típusú Termelőszövetkezet 1955. évi zárszámadó közgyűléséről. 1956. 11 Uo. 12 Király 2006. 23. p. 13 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és a termelőszövetkezeti csoportokról. 14 20. századi magyar történelem 1900-1994. Egyetemi tankönyv. Szerk. Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos. Bp., 1997. Korona. 342. p. 193
