Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)

Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)

- Igazán tejben füröszt engem a fiatalúr?- Kétszáz tehenem van, minden tejüket elfürödheted. Hát erre kész volt a döntés. Otthon csak három tehenük volt, azt is neki kellett megfejnie, itt meg kétszáznak a tejét kínálják neki. És még nem is neki kell fejni.- Ha megbecsül engem, hűséges felesége leszek, - mondta a várt boldogító szavakat. Vitte is már haza Edelénybe Édelényi Pál gyönyörűséges mátkáját, akinek láttán a báró- és grófkisasszonyokat elöntötte a sárga irigység. Ez az Édelényi Pali a legszebb lányt választotta, azt meg kellett hagyni. Hamarosan megtartották az esküvőt, amelyre meghívták a környék grófjait, báróit, hercegeit és gazdagabb nemeseit, s noha azokat mindnyájukat éppen most akadályozott meg a nyavalyás köszvény a megjelenésben, az ifjú pár ennek ellenére boldogan esküdött egymásnak örök hűséget. Egy ausztriai herceg azonban nem szenvedett éppen köszvényben és megjelent a lagzin. Tör­ténetesen agglegény volt és már első látásra belehabarodott a magyar paprikás menyecskébe, már mint született Horváth Katalinba, illetve most már nemes Édelényi Pálnéba. A Gondviselés útjai kiszámíthatatlanok, így hát ki számíthatott volna arra, hogy Édelényi Pál két évi boldog turbékolás után eltávozott az örök vadászterületre, vagyis meghalt és ekkor a magtalan özvegy Édelényi Pálné jegyet válthatott herceg Stauffenberg-Laxensteinnel. Otthagyta az edelényi hatezer holdat és átköl­tözött a herceg ausztriai kastélyába, amely mögött 22 szolga és 26 ezer hold aranyozta be napjait. Itt fényes udvartartás vette körül a somogyszili származású Horváth Katalint, akiről férje, a herceg csak annyit tudott, hogy Edelényi Pál magyar földbirtokos özvegye volt, Somogyszil a feledés homályába távolodott és a herceg nem akart mást, mint a hercegi koronát Katinkával megaranyoz­ni. Ez aztán sikerült is! Mert a gyönyörűséges hercegnő egy évi házasság önfeledt boldogsága után boldogan súgta a herceg fülébe az örök női csábmondatot:- Anyának érzem magamat... Lett is erre szétáradó boldogság és hetedhét országra szóló vigalom, amelyen az egész osztrák arisztokrácia megjelent, mert - csodák-csodája - az osztrák főurak nem voltak köszvényesek. Kilenc hónap elteltével aztán világra erőlködött a hercegi újszülött. Némi csalódást is hozott, mert - mert bizony leánykának sikerült és tovább is gondot okozott a fiú utód jövetele. Rohant ekkor haza Somogyszilba a hercegné, mert jól tudta, hogy ott van egy hírneves ja­vasasszony. De bizony ez sem használt, mert régi udvarlója végleg eltűnt a világ sodrában, s így kiruccanásnak csak annyi következménye lett, hogy ezután már se lány, se fiú nem született. A kis hercegnő meg közben viruló szépséggé cseperedett, szakasztott az anyja lett és amikor 16 éves elmúlt, meglátta egy vadászaton egy belga herceg, kinek ínyenc falatokat szolgált fel magyaros öltözékében. A történet megismétlődni látszott, mert a belga herceg egy pillanat alatt belehabarodott a szépséges kis princesszinbe s mire a vadászat véget ért, nyilvánosan közhírré is tették, hogy Lipót belga királyi herceg eljegyezte Stauffenberg-Laxenstein 16 éves pazar szépségű leányát, a kis Amalie hercegnőt. Rövidesen megtartották az esküvőt is, sőt hamarosan az ifjú férj II. Lipót néven a belga trónra is került. így lett a szépséges somogyszili Horváth Katica leánya belga királynő, mint II. Lipót király törvényes hitvese. Most egy kis vargabetű következik. II. Lipótnak ugyanis három gyermeke született a boldog házasságból, még pedig két fiú és egy leány. Az első és utolsó gyermek fiú volt, így a trónöröklés kérdése is rendeződött. A harmadikként született fiú, - tehát a második fiú - akit amolyan könyv­molynak tartottak, mikor felnőtt, kutatni kezdett a családi írásokban, s így került elő Magyarország, abban is Somogyszil neve. Pontosan megállapította, hogy nagyanyja, született Horváth Katalin mészalianszot kötött, vagyis házassága nem egyenlő rangúak között köttetett, s ettől kezdve anyját csak röviden így szólította.- Ez a póri ivadék... Emiatt aztán családi összezördülés kerekedett s egy ilyen alkalommal Amália királyné fiát, Albertet, kitagadtatta az összes örökségből, csupán a közben rászállt edelényi 6000 holdat hagyta meg neki, hogy azért maradjon mit a tejbe aprítani. De azt is azzal a kikötéssel, hogy csak akkor örökölheti, ha közben más igénylő nem jelentkeznék. 169

Next

/
Thumbnails
Contents