Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
bániatemplommal párhuzamosan a tégla gyalogjáró mellett vadgesztenyesor szórta árnyát az akkori korzóra. Ezt a Kossuth teret hozatta először rendbe, városi képet adva az akkori és ma is városközpontnak. Aztán megnyittatta az Eibenitz-közt, ezzel bekapcsolva a város erősen fejlődő egész északi részét a Tisztviselőteleppel a lüktető vérkeringésbe. Ezzel egy időben parldroztatta a volt Honvéd teret és a városnak a szegényes Sétatér helyett pompás és szemet-lelket gyönyörködtető szökőkúttal ellátott sétahelyet teremtett. Leszerződtette a városhoz az akkori román király sinaiai kastélyának erdélyi származású szász Stöckl Ágostont főkertésznek és az utcák aszfaltozásával párhuzamosan elkezdődött a város virágosítása is és 1929-re, mikor a mai Szabadság parkban és a mellette felépült új polgári fiúiskolában országos kiállítást rendeztetett, s annak védnökéül gróf Bethlen István akkori miniszterelnököt nyerte meg, Kaposvárt már a legrendezettebb városok sorában tartották számon. Az utcák rendezettek, aszfaltozottak, fásítottak és virágosítottak voltak, az egész országban elterjedt a „Virágos Kaposvár” megkülönböztető elnevezés. A kiállítás országos jelentőségének is visszhangja volt, s ekkor írta le ezeket a sorokat „Az Est”-ben Paiss Ödön neves fővárosi újságíró: „Bizonyosnak látszik, hogy Kaposvár embereket szerződtetett, akik a nappal eldobált gyufaszálakat is összeszedik éjszaka, mert az egész városban nem lehet találni egyetlen eldobott gyufaszálat, vagy cigarettavéget sem.” Kétségtelen, hogy ekkor élte Kaposvár első fénykorát és valósággal vonzotta, mint valami csodálatos mágnes, a benne letelepedni szándékozókat. Ennek idején változtatta át nevét a polgármester Vétek-ről Kaposváryra, ezzel is kifejezést adva a városa iránti rajongó szeretetének. Érdekes volna egyszer kielemezni, hogyan jutott el a pécsi származású Vétek György a városát ízig-vérig szerető Kaposváry Györgyig, s vele egy időben, hogyan lett a 20.000 lakosú Ids vidéki városkából Somogyország 36.000 lakosú fővárosa. Egyszóval Kaposvárra irányította az országos figyelmet az országos kiállítás és vásár, de nem utolsó sorban a polgármesterének névváltoztatása is, habár ennek jelentőségét nem szándékom eltúlozni. Ez időben hangzott el a polgármester szájából ez a kijelentés:- Munkást pedig nem szívesen látok ebben a városban. Hát ez a kijelentés, - miután azóta többször és többféleként idézték - megérdemli, hogy leszögezzük: nem egészen így hangzott el. Csupán az igazság védelmében szeretném leszögezni. Ez időben a munkásságnak szilárd szervezetei voltak Kaposváron. Bráz Zsigmond nyomdász javaslatára elhatározták, miután az időt erre kedvezőnek vélték, hogy Munkás Otthont építenek Kaposváron. A munkásságnak. Be is nyújtották a kérést a város vezetőségének Zsadonyi Imre szűcsmester lelkes támogatásával és telket kértek a megépítendő otthon részére. A polgármester meg is hallgatta a kérést és a városi képviselő-testülettel meg is szavaztatta az ingyenes telket a város munkásságának. Az építendő munkásotthon helyét is meghatározták: a Vár utcában a Malom árok mellett az utca vonalában. Ez időben sok vállalat szándékozott Kaposváron letelepedni, üzemet létesíteni, s erre célozva mondta ekkor a polgármester:- Számos vállalat, üzem és gyár szeretne letelepedni Kaposváron. Ennek örülnék, de... Mind ingyen telket, adóelengedést, ingyen vizet és ingyen villanyt kíván a várostól. Csak éppen a toronyóra lánccal hiányzik. Hát mit gondolnak? Csak így lehet osztogatni a város pénzét?! És amellett még idehoznak az egész országból összeverbuvált embereket! Hát ilyen módon nem akarom látni városom fejlesztését. így történt. Ez a történeti igazság. De más módon is éberen őrködött a város vagyona felett. Szó volt arról, hogy meg kell szüntetni a régi elavult villanytelepet és távvezetéken biztosítani a város villanyellátását. Le is tárgyalta ennek szerződését a városi képviselő-testület, de a távvezetékből akkor mégsem lett semmi, mert a polgármester a szerződés egyik pontjában a város parányi megrövidítését vélte felfedezni. Nem is nagyon kutatta, kinek állt érdekében ez a pont, egyszerűen a szerződést levétette a napirendről és új szerződést kötött más vállalattal, nehogy valaha is azt mondhassa bárki, hogy a szerződés azért jött létre, hogy a város bármelyik tisztviselője ebből egyéni hasznot húzhasson. Még ha akármilyen kicsit is. Elkövetkezett Kaposváry György polgármesteri működésének 15 esztendeje s ekkor már megállapítható volt, hogy ez idő őt Németh István és Kováts-Gyula Sebestény munkásságával egy- vonalban a nagy polgármesterek sorába állította. A városi tisztviselőket maga választotta ld, a háta 140
