Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
vetkezetesen követelte az általános, titkos választást. Ennek oka az a megállapodás volt a kormánnyal, hogy egyes ipari kerületekben nem állítanak vele szemben kormánypárti hivatalos jelöltet, ennek ellenében a szociáldemokraták lemondanak a részükre eleve reménytelen kerületekben való jelöltek állításáról. így jelöltjük hiányában Kaposváron szavazataik elaprózódtak a tényleges jelöltek között, s így alakult ki a szavazás végső eredménye: Ereky Károly 5762 szavazat Korponay Sándor 1972 szavazat Neubauer Ferenc 1028 szavazat Győzött tehát az idegen. Kaposvár nemzetgyűlési képviselője ezek szerint abszolút többséggel a két kaposvárival szemben az ébredő és idegen Ereky Károly lett. Ez így tartott egészen 1922-ig. Az ekkori választáson azonban új jelölt tűnt fel a horizonton, még pedig gróf Hoyos Miksa, a németladi spanyol származású földbirtokos. Azzal kezdte, hogy mindjárt írásharcot kezdeményezett Erekyvel. A vádaskodók ekkor már erősen kiábrándultak a hangosan ágáló, ébredő képviselőből s 1922. január 30-án választásra került sor, az némi meglepetésre így végződött: gróf Hoyos Miksa kormánypárti 3043 szavazat Sávolt János szociáldemokrata 2574 szavazat Ereky Károly Ébredő Magyar 2342 szavazat Érdekességként lehet megemlíteni, hogy a szociáldemokrata Sávolt János megszerezte azt a 2500 körüli szavazatot, amit még békében Pelczéder Ágoston összegyűjtött. Miután most azonban egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, pótválasztásra került sor a két legtöbb szavazatot kapott jelölt: gróf Hoyos Miksa és Sávolt János között. Ennek végeredménye aztán a következő lett: gróf Hoyos Miksa 4352 szavazat Sávolt János 2383 szavazat Tehát a kevés népszerűséggel rendelkező gróf Hoyos Miksa szerezte meg Ereky Károly helyét. E választás érdekessége volt, hogy gróf Hoyos Miksa nagyjából két jelölt voksait gyűjtötte össze, míg Sávolt János megmaradt szilárdan kitartó szavazói között. A város közönsége azonban a szakállas, eléggé rideg Hoyos Miksával sem volt megelégedve, aki a magas képviselői tisztségből alig szállt le a város polgárságának érdekeit képviselni, ezért 1925-ben Ugron Gábor kormánypárti képviselőt választották meg egyhangúlag Kaposvár város képviselőjévé. A csere nem valami eredményesnek bizonyult, ezért dr. Kaposváry György polgármester elhatározta, hogy aktív minisztert szerez meg a város képviselőjéül. A választás Bornemisza Géza fiatal iparügyi miniszterre esett, akit 1931-ben egyhangúlag a város képviselőjévé választottak. Ugyancsak egyhangú volt a választás 1935-ben és 1939-ben is. E három periódus alatt Bornemisza Géza sokat tett a város érdekében, mégis valójában nem a létesítményei miatt választották egyhangúlag újjá, hanem a város közönsége a polgármesterrel az élen a az iparügyi miniszter segítő készségét s több ízben tapasztalta jóindulatú segítő gondoskodását. Miután azonban minden üggyel nem lehetett igénybe venni egy aktív miniszter közben járását, dr. Kaposváry György polgármester gondolt egy merészet: meghagyja Bornemisza Gézát a jelentősebb városi ügyek elintézésére, míg a kisebb jelentőségű, főként egyéni városi kérelmek rendezésére felvetette a Magyar Élet pártja (kormánypárt) megyei listájára Szőllősy Ferenc lapfőszerkesztőt és Harsányt Géza építőmestert, az Ipartestület elnökét. Nem rajta múlt, hogy a megyei lajstrom ellenére egyik sem került be a parlamentbe, inkább azon, hogy a Független Kisgazdapárt egy mandátumot elhódított a MÉP-től. Ez volt az akkori induló lajstrom, melyen Stephaich Pál alispán csupán mágnást, de legalábbis dzsentrit szeretett volna szerepeltetni s amikor ez nem sikerült, a kész listát elébe tették, kijelentette:- Ez az egész lajstrom le van tojva. Ennek semmi támogatást nem adok! Persze, ez a kirohanás nem akadályozta meg, hogy ne kerüljön a parlamentbe egy pécsi szabómester fia, dr. Tegzes László cserkész és hajszál híján bekerült egy volt urasági cselédember fia és egy kőműves fia, Szőllősy Ferenc és Harsányi Géza. Tulajdonképpen itt le is zárhatnám a politizáló Kaposvár ismertetését, mert 1939 után a felszabadulásig már több választás nem is volt Kaposváron, így aztán ezzel a választással jóformán befejeződött a városban a politikai küzdelem. Valójában az utolsó választás előtti évek voltak a két háború közti idők aranyévei. Az emberek beleilleszkedtek a rendbe, tudomásul vették Trianon ször137
