Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 40. (Kaposvár, 2010)
Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör (bevezetőt és jegyzeteket írta, a szöveggondozást végezte: Csóti Csaba, a kéziratot átírta: Domokosné Szalai Zsuzsanna)
Barcsay Ákos akkor el sem akarta fogadni a fejedelemséget, hanem a rendek által megválasztott gróf Kemény Jánosnak akarta átengedni, de II. Rákóczi György fejedelem szerencsétlen lengyel hadjárata után - melyben Rákóczi is halálát lelte - Kemény Jánossal meggyűlt a baja, amelynek során tőle is vereséget szenvedve, lemondott a trónról. Titokban azonban pártot ütött Kemény ellen, kit osztrák barátsággal vádolt. Természetesen kitört a viszály Barcsay és Kemény között, aminek során Kemény elfogatta Barcsayt és háromévi fejedelemkedés után 1661. júliusában megölette. Ennek a Barcsay Ákos kivégzett fejedelemnek volt a leszármazottja a somogyi Barcsay Ákos, a menekült ember, akit Somogy vármegye központi főszolgabírájává választott. Azt lehetett volna hinni, hogy Stephaich Pál alispán tárt karokkal fogadta volna, tény azonban, hogy Barcsay Ákos nem úgy táncolt, ahogy az alispán fütyült, sőt azt mondhatni, hogy emberére akadt, így aztán legkézenfekvőbb, hogy kettőjük között hamarosan megkezdődött a csata.- Csak három évig volt az őse erdélyi fejedelem, hát ne akarjon nekem dirigálni, — mondta aztán a neve után ítélve egyáltalán nem magyar származású Stephaich Pál.- Mondjátok meg neki, hogy ő egész életében meg - Stephaich volt, - üzente vissza Barcsay Ákos, amiben - az igazsághoz tartozik - sok igazság nem volt, mert Stephaich Pál ha nem is feledte származását, ízig-vérig magyar ember volt. De jellemzőbb Barcsayra az, hogy szigorúan és következetesen törekedett a főispáni székre, hogy az első ember legyen a vármegyében és amikor vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter segítségével Somogy vármegye főispánja is lett, sok borsot tört Stephaich Pál orra alá. Ebben kontrázott neki dr. Kaposváry György kaposvári polgármester is, aki szintén csak látszólag volt jó viszonyban Stephaich Pállal. Barcsay azonban rövidesen Magyarország legnagyobb és legjelentősebb vármegyéjének, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének lett a főispánja, majd a belügyminisztérium államtitkára, ahol bizony Stephaich Pál szavát alig hallhatta meg. Jellemző Barcsayra az az eset, ami közte és e sorok írója közt megtörtént akkor, amikor Barcsay még „csak” Somogy vármegye főispánja volt. Akkor is Erdélybe húzott a szíve és ódákat tudott zengeni az erdélyi módra elkészített puliszkáról, vagy másként polentáról.- Itt még azt sem tudják, hogyan kell igazában megcsinálni, - szokta mondogatni. - Pedig annál nincs fölségesebb eledel a földön. A feleségemet megtanítottam igazán erdélyiesen elkészíteni, s meg is tanulta, pedig ő igazán somogyi. Ide figyeljen, öcsém, egyszer majd meglepem magát igazi erdélyi puliszkával, - mondta, — vagy ahogy az oláhok mondják: mamaligával. És szavának is állt, amikor én már régen elfelejtettem a főispáni ígéretet. Lakásom ajtaja előtt egyszer csak megjelent egy vármegyei hajdú egy tál tejbefőtt polentával.- A főispán úr küldi. Fogyassza egészséggel. Dagadt a polenta a tálban. Jóízű volt és valóban nagyon ízlett a polenta. Ez volt jellemző Barcsay Ákosra. És nem a gyerekes kötözködés. Amikor aztán nyilvánosságra került a vármegye lajstromos listája, képviselő-jelöltjeink névsora 1939-ben, ami bizony Stephaich Pálnak nem nagyon tetszett, mert alig volt benne mágnás, de még dzsentri sem, bizony kikelt magából.- Le van tojva az egész lajstrom - mondta undorral.- Ha le van tojva, papírról gondoskodom. - volt Barcsay Ákos válasza, mikor az alispán véleményét visszamondták neki. A választás után nem sokáig maradt Barcsay Somogy vármegyében, - amint írtam - főispánként elkerült Pest megyébe, onnan meg a belügyi államtitkári székbe és helyébe Somogy vármegyébe Stephaich Pál alispán kívánsága szerint egy valódi, vérbeli mágnás került. A politizáló város Majdnem új évszázad kezdődött az 1910-es országgyűlési képviselői választásokkal. Legalábbis Kaposvár életében. Három jelölt küzdött a város és környéke mandátumáért: Márffy Emil somogyi földbirtokos, főispán a kormánypárti, dr. Thaly Kálmán budapesti ügyvéd a 48-as függetlenségi párti és Pelczéder Ágoston budapesti munkás szociáldemokrata párti programmal. 134
