Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)

Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között

főszerkesztője volt továbbá a párt politikai hetilapjának, a Magyar Lobogónak, s egyik megalapítóját tisztelhette benne a Magyarországi Kisbirtokosok Hitel és Áruforgalmi Szövetkezete is. Herczegh Sándor 1910-ben - a Szigetvári választókerület képviseletében - először foglalhatott helyet a magyar törvényhozás alsóházában.9

Kapotsfy Jenő (1853 - 1921)

A Kaposváron született középbirtokos 1875-től szerepelt a vármegye és a vármegyeszékhely közéletében. Először 1889-ben, időközi választáson - a Függetlenségi és 48-as Párt színeiben, egyedüli indulóként, egyhangú választással - a Kaposvári választókerület küldötteként került be a Képviselőházba. 1892-ben újra ellenfél nélkül indulva lett kerülete függetlenségi párti képviselője. Az 1896. évi választáson nem indult. 1901-ben és 1905-ben immár a Lengyeltóti választókerületből lett ismét egyhangú választásokkal függetlenségi párti honatya. A koalíciós kormányzat idején - 1906 és 1910 között - Somogy vármegye főispánja volt. Az 1910. évi választáson két jelölttársát megelőzve, újra a Lengyeltóti választókerületben nyert mandátumot a Függetlenségi Kossuth-párt jelöltjeként. Képviselői állása mellett, tagja volt Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának is. Társadalmi szerepvállalásai mellett, az 1874 óta gyakorló ügyvédként ténykedő Kapotsfy a helyi gazdasági életben is részt vállalt, s a vármegye legjelentősebb pénzintézete, a Somogymegyei Takarékpénztár jogtanácsosaként működött.10

Nagy Ferenc (1852 - 1928)

A Verőce vármegyei Verőcén született jogtudós a budapesti és a bécsi egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1876-ban állami ösztöndíjjal német és francia egyetemeket látogatott. A következő esztendőben a budapesti egyetemen kereskedelmi és váltójogból magántanárrá képesítették. 1879- ben a nagyváradi jogakadémiához, 1881-ben a kolozsvári egyetemhez került jogtanárnak. 1885-ben a Magyar Jogászegylet alelnökévé választották. 1886-ban a kolozsvári jog- és államtudományi kar dékánja lett. 1889-ben az erdélyi római katolikus status (az erdélyi püspöki megyében történetileg és jogilag kialakult római katolikus egyházmegyei autonómia) egyik világi képviselőjévé választották. 1890-ben a budapesti egyetem kereskedelmi és váltójogi tanszékére nevezték ki. 1893-ban az Akadémia levelező tagjává választották. 1895-ben a polgári törvénykönyv törvényalkotói bizottságába kapott meghívást. 1899-ben udvari tanácsosi címet kapott. 1900 júniusa és 1902 májusa között a kereskedelemügyi minisztérium politikai államtitkára volt. 1903-ban az Akadémia rendes tagjává választották. 1908-ban a Keleti Kereskedelmi Akadémia felügyelő bizottságának elnökévé nevezték ki. A következő esztendőben a Magyar Jogászegylet elnöke lett. 1912-ben megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot, majd a hágai nemzetközi állandó választott bíróság Magyarországot képviselő tagjává nevezték ki.

Nagy Ferenc 1900-ban került be először a Képviselőházba: a Visói választókerület (Máramaros vármegye) időközi választásán szabadelvű programmal nyert mandátumot. E kerületben még háromszor nyert, 1901-ben és 1905-ben a Szabadelvű Párt, 1906-ban pedig az Alkotmánypárt jelöltjeként. Az 1905. évi választások után 24 társával kilépett a Szabadelvű Pártból. A vezetése alatt álló ún. „új disszidensek” csoportjának és gróf Andrássy Gyula ún. „régi disszidenseinek” egyesüléséből született meg az Alkotmánypárt, amelynek másodelnöke Nagy Ferenc lett. Miután 1910 elején Andrássy az Alkotmánypártot feloszlatta, Nagy a Nemzeti Munkapárthoz csatlakozott. Az 1910. évi választásokon két jelölttárs ellenében indulva, munkapárti programmal nyert mandátumot a Kaposvári választó- kerületben.11

Novák János (1869 - 1931)

A Somogy vármegyei Sandon született gazdagparaszt nehéz sorból küzdötte fel magát a honatyai székbe. A hat elemi osztályt végzett apátián, napszámba járó árvából 1910-re 130 holdas nagygazda

9 Uo. 294. p.

10 Uo. 315. p.

11 Uo. 367 - 368. p.

97