Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Nübl János: Somogyi honatyák szereplése a Képviselőházban 1910 és 1914 között
6. Az értelmiségi mivoltuk révén választók: Jövedelmükre való tekintet nélkül választójogot élveztek a Magyar Tudomány Akadémia tagjai, az akadémiai művészek, a doktorátussal rendelkezők, az ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, sebészek, gyógyszerészek, okleveles gazdák, okleveles erdészek, okleveles bányatisztek. A lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, tanárok, iskolai tanítók és az okleveles kisdedóvók csak abban az esetben voltak választójogosultak, ha valamely egyházközség vagy község alkalmazásában álltak. 7. Füstök utáni községi képviselet: Az 1874. évi XXXIII. te. 5. paragrafusában szerepel eme erdélyi választójogi különlegesség. A kuriális rendszert idéző „füstök utáni” választójog értelmében ugyanis minden száznál több „füsttel” (vagyis házzal) bíró erdélyi község lakói két, a kisebbek egy választót állíthattak azokon kívül, akik amúgy is szavazati joggal bírtak. Ezek a községüket képviselő választók természetesen csak a Király-hágón túli választókerületek választói névjegyzékeiben fordulhattak elő. 1910-ben, Somogy vármegyében választójoggal rendelkezőket kategóriánként közlő táblázatunkon az egybevethetőség kedvéért szerepeltettük az országos adatsort is. Szembetűnő, hogy a vármegyében a földbirtok révén szavazók aránya 17%-kal meghaladta, ugyanakkor a jövedelmük révén választók megoszlása közel 12%-kal alulmúlta az országos átlagot. Somogy agrárjellege a választók statisztikájában is megmutatkozott. Aj 1910. évi általános országgyűlési képviselő-választás Somogy vármegyében A dualizmus korszakának somogyi választásai közül az 1910-ben rendezett, a Gazdapárt politikai színrelépése és sikere, a minden korábbinál számosabb képviselőjelölt indulása, valamint a halálos áldozatot is követelő választási kampány5 miatt érdemel figyelmet. A 8 somogyi választókerületben 24 jelölt versengett a szavazatokért. A Nemzeti Munkapárt színeiben 6, a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt és a Függetlenségi Kossuth-párt hivatalos jelöltjeként 5-5, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, valamint a Függetlenségi Justh-párt zászlai alatt 3-3, néppárti programmal pedig 2 képviselőjelölt indult. A helyi választások legfőbb nyertese a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt volt, melynek jelöltjei 3 választókerületben is győztek. Somogyból továbbá 2-2 mandátum jutott a Nemzeti Munkapártnak és a Függetlenségi Kossuth- pártnak, valamint 1 választói felhatalmazás a Katolikus Néppártnak. Országos viszonylatban a Nemzeti Munkapárt 257, a Függetlenségi Kossuth-párt 52, a Függetlenségi Justh-párt 39, a 67-es pártonkívüliek 21, a 48-as pártonkívüliek 16, a Katolikus Néppárt 13, a nemzetiségi jelöltek 8, a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt 3, a Polgári Demokrata Párt 2, az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyarországi Parasztpárt 1-1 mandátumot szerzett.6 A megválasztottak De kik is voltak azok a férfiak, alakét a somogyi választók nyílt szavazással a magyar országgyűlés elsőfokú tanácskozó és határozathozó kamarájába küldtek? Az 1910 nyarán összeülő Képviselőház somogyi választókerületekből bejutott tagjai többségének első világháború előtti életútjáról vajmi kevés adattal rendelkezünk. 5 A szomorú esetről Somogy vármegye alispánja évnegyedes jelentésében is megemlékezett: .A választási mozgalom rnegindultával a községekben a közrend és közbiztonság fenntartására a szükséges törvényszerű intézkedések kellő időben megtétettek, minek eredménye, hogy veszélyessé váló zavargás egyedül Itike községben fordidt elő, hol a csendőrség fegyverhasználathoz volt kénytelen fordulni, amely alkalommal egy asszony agyonlövetett.'' Alispáni évnegyedes jelentés. 556/16153/1910. In. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 1910. aug. 11. 32. sz. 484. p. 6 Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Rövid életrajzi adatok az országgyűlés tagjairól. Szerk. Végváry Ferenc, Zimmer Ferenc. Bp., 1910, a szerkesztők kiadása, (a továbbiakban: Országgyűlési almanach 1910.) 471-483. p. 95
