Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Varga Szabolcs: Hungaricakutatások Grazban
HUNGARICAKUTATÁSOK GRAZBAN VARGA SZABOLCS Stájermarknak és fővárosának, Graznak a történelem folyamán mindvégig szoros kapcsolatai voltak a szomszédos Magyar Királysággal. Bár előfordultak konfliktusok is - itt elsősorban Hunyadi (I.) Mátyás király uralkodásának idejére gondolunk - jobbára egymásrautaltság jellemezte a viszonyukat. A 15. század második felétől egyre fokozódó oszmán nyomás még szorosabbá tette a Magyar Királyság két tartományának, Horvátországnak és Szlavóniának a belső-ausztriai tartományokhoz fűződő kapcsolatait, a 16. század negyvenes éveitől pedig a hadszíntérré váló Dél-Dunántúl is mind gyakrabban szorult osztrák katonai és pénzügyi segítségre. Emellett a virágzó gazdasági, családi és kulturális kapcsolatok miatt Stájermark szinte „közös hazává” vált Szlavónia és Dél-Dunántúl keresztény kézen maradt részeivel, ahol az itt élők, legyenek akár horvátok, stájerek, vagy magyarok, otthon érezték magukat. A koraújkori magyar-stájer kapcsolatok sokszínűségét kitűnően példázza az 1986-ban a stubenbergi Herberstein kastélyban bemutatott kiállítás.1 2 A 16. században a tartományok viszonyában a katonai ügyek mellett elsősorban a gazdasági kapcsolatok prosperálása dominált, a tizenötéves háború után Graz a beinduló katolikus megújhodásnak is regionális központjává vált, ahol előszeretettel tanultak magyar nemesek gyermekei,“ és itt készültek fel a misszionáriusi munkára később majd a Dunántúlon és a hódoltságban tevékenykedő jezsuita szerzetesek is.3 Emiatt a magyar barokk kutatás sem hagyhatja figyelmen kívül a stájer párhuzamokat. Emellett természetesen a katonai egymásrautaltság továbbra is fennmaradt. A hadtörténeti munkák általában nem hangsúlyozzák ki, de a régió történetében oly jelentős 1663. évi téli hadjárat ugyanúgy erről a területről indult, ahogy 1686-ban az a hadtest, amely a Dráván átkelve egyesült a Duna mentén érkező fősereggel és felszabadította Somogyot, illetve Baranyát az oszmán uralom alól. Ezek a kiragadott példák azt mutatják, hogy Graz nagyon fontos szerepet töltött be Szlavónia és a Dél-Dunántúl koraújkori történetében. A szoros kapcsolatoknak köszönhetően a grazi tartományi levéltárban (Steiermärkische Landesarchiv) rengeteg magyar vonatkozású forrás található, amelyek feltárása még várat magára.4 A mai arculatát az ausztriai közigazgatási reformok következtében 1925-ben elnyerő levéltár a hungarikakutatások szinte kimeríthetetlen kincsesbányájának bizonyul.5 A levéltárnak kitűnő periodikája is van, az 1951 óta megjelenő Mitteilungen des Steiermärkischen Landesarchivs, amelyben olykor helyet kapnak magyar vonatkozású tanulmányok, vagy forrásközlések. Könyvsorozata a Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchivs, és ebben kitűnő kötetek láttak napvilágot elsősorban a stájer történelem köréből, ám ezek közül többet a magyar kutatók is haszonnal forgathatnak.6 Már a 16. század elejéről találhatók magyar vonatkozású források a grazi levéltárban, és ezek száma az 1564. évi Habsburg közigazgatási reformok után még inkább megugrott, amikor Károly főherceg irányítása alá került Belső-Ausztria három tartománya, Stájermark, Krajna, valamint Karintia, 1 Die Steiermark - Brücke und Bollwerk. Schloß Herberstein bei Stubenberg, 3. Mai bis 26. Oktober 1986. Katalog der Landesausstellung. (Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchives Bd. 16.) Hgg. Gerhard Pferschy - Peter Krenn. Graz, 1986. 2 Studenten und Lehrer aus Ungam und Siebenbürgen an der Universität Graz (1586-1782) Ein personengeschichtlicher Beitrag zur Geschichte der Karl-Franzens-Universität in der Jesuitenperiode von Johann Andritsch. (Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark XXII. Bd.) Graz, 1965. 3 Lukács László: Catalogi Personarum et officiorum provinciáé Austriae S.I. II. (1601-1640) Romae, 1982., U<5: Catalogus Generalis seu Nomenclator hiographicus personarum Provinciáé Austriae Societatis Iesu I-III. (1551-1773.) Romae, 1987- 88. Uö: Catalogi personarum et officiorum Provinciáé Austriae S. I. III (1641-1665) Romae, 1990. 4 A levéltár honk ipja: www.landesarchiv.steiermark.at A levéltár történetére lásd! Das Steiermärkische Landesarchiv. Graz 2001. 5 A fondjegyzéke sajnos nem a legfrissebb. Gesamtinventar des Steiermärkischen Landeasarchivs. Unter Mitarbeit der Beamtenschaft herausgegeben von Fritz Posch. Graz, 1959. 6 Itt csupán egy tanulmánykötetre hívjuk fel a figyelmet. Siedlung, Macht und Wirtschaft. Festschrift Fritz Posch zum 70. Geburtstag. Hgg. von Gerhard Pferschy (VStLA 12.) Graz 1981. 7
