Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Vonyó Anita: Szemelvények az orci birtok 1893-as megvásárlásához. Forrásközlés
SZEMELVÉNYEK AZ ORCI BIRTOK 1893-AS MEGVÁSÁRLÁSÁHOZ Forrásközlés VONYÓ ANITA Bevezetés Székesfehérváron 1006 táján Szent István király alapította a sok kiváltsággal felruházott társas káptalant, melyet gazdagon megajándékozott, és papjait kivette a püspöki fennhatóság alól. E káptalan legfőbb feladata a szent korona és a koronázási jelvények őrizete volt, mely szolgálatokért birtokadományokban részesült.1 A 12. század második felében a trónért folytatott harcok során döntő fontosságú lett, hogy kinek a kezén van Székesfehérvár, kinek a birtokában van a korona, és kinek a pártján áll a káptalan. Ennek következtében a fehérvári káptalan mind nagyobb politikai szerephez jutott. A megnövekedett politikai súllyal együtt jártak a királyi adományozás révén elnyerhető javadalmazások. Érdekes megvizsgálni azt, hogy miképpen jutott a piarista rend2 3 4 a kusztodiátus javadalmához! A napóleoni háborúk zavarai a piarista iskolák anyagi helyzetét igencsak megrendítették. Egerváry (Lakatjártó) Ignác tartományfőnök hosszas tárgyalások után elérte, hogy I. Ferenc anyagi alapként birtokot adományozzon a rendnek. Az anyagi biztonság megteremtésére több lehetőség felmerült, de végül legalkalmasabbnak az éppen üresedésben lévő kusztodiátus adományozása kínálkozott. 1807. július 10-én I. Ferenc király a székesfehérvári őrkanonokságot király i kegyúri jogánál fogva a kegyes tanítórend magyarországi tartományának adományozta. Ezen év őszén a tartományfőnököt ünnepélyesen bevezették a javadalomba, és Memye központtal létrejött a piarista kusztodiátus, amit a rend 1945-ig birtokolt.5 A piarista rend 1809. január 1-jén vette kezelésbe birtokát. 1810-ben jelent meg a „Status Personalis Offlcialiurn in I. Dominio Menüje pro Anno 1810. deserviens” című birtoknévtár, amely birtokkezelési szempontból 5 districtust nevezett meg: a mernyeit, a gölleit, a taszárit, a dobszait és a dörgieseit. 1835-től kezdve az addig Gölléhez tartozó Hetény is önálló tisztséggé * alakult, melyek száma ezzel a lépéssel hatra nőtt. Hasonló folyamat eredményeképpen 1841-ben Őszöd is csatlakozott a districtusokhoz, számukat hétre növelve. 1848-tól kezdve az egyes önálló tisztségek kerület néven szerepeltek. 1877-ben függetlenedett Várong Heténytől, ezért ettől kezdve a kerületek száma nyolcra emelkedett. Őrei vétel útján került a rend birtokába 1893-ban. Ettől fogva a kerületek száma kilenc lett. Az őrei birtok a sorban mindig az utolsó helyet foglalta el. A rend ugyanis ezzel kívánta kihangsúlyozni azt, hogy nem az ősi kusztodiátus része, hanem szerzeményi birtok.5 A vétel A kezdetektől fogva törekvő területnövelésre piarista uradalom történetének egész időszaka alatt a legjelentősebb üzlete, egyúttal gazdálkodásának erőpróbája 1893-ban, az Őrei község határában lévő báró Boxberg-féle birtok megvásárlása volt. Az őrei gazdasági kerület ugyanis nem volt a székesfehér1 Az uradalmat, miután a 11. században a korona őrzésével megbízott székesfehérvári őrkanonokság (custos-kanonokság) fenntartására hozták létre, egészen az 1945 -ös földreformig kusztodiátusi uradalomnak nevezték. 2 Régebbi magyar elnevezése: kegyes tanítórend. Latinul Ordo Clericorum Regularium Paupenim Matris Dei Scholarum Piarum. A rendet 1617-ben alapította Kalazanci Szent József. 3 Gárdonyi Máté: Piarista kegyuraság Somogybán. In. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 38. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár, 2(X)7. SML. 101-103. p. 4 A gazdasági kerület vezetője, tiszttartója. Az azzal rendelkező kerület pedig tulajdonképpen maga a tisztség. 5 Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Bp., 1943. Szent István Társulat, (továbbiakban: Szentiványi); 78-80. p. Áz őrei birtoknak a piarista kusztodiátuson belül elfoglalt pozíciójára vonatkozóan Szentiványi Béla hivatkozott műve ad felvilágosítást. A rangsort minden hivatalos uradalmi iraton pontosan megtartották. 59
