Somogy megye múltjából 2008 - Levéltári Évkönyv 39. (Kaposvár, 2009)
Kálmán Zsolt: Somogy vármegye rendvédelme a török kiűzésétől a Magyar Királyi Csendőrség megszervezéséig
vármegyébe jelentős mennyiségű felszerelést szállítottak, mivel a Belügyminisztérium — hivatkozva a szervezés jelentős költségeire - kérte a somogyi alispán, Csépán Antal segítségét, hogy azok a települések, ahova csendőri egységek kerülnek elhelyezésre, működjenek együtt a felszerelések vasúttól csendőrszékhelyig történő térítésmentes szállításában.55 A csendőrök vármegyei fogadásával és szolgálatának megkezdésével kapcsolatosan a Belügyminiszter az alábbi utasításokat fogalmazta meg a megye főispánja, Jankovich László számára: „...és további megfelelő intézkedés végett értesítem, egyszersmind felhívom, miszerint saját hatáskörében tegyen meg minden intézkedést arra nézve, hogy a m. kir. Csendőrség a lakosság részéről előzékenységgel fogadtassék, s áthatva a csendőrség feladatának fontosságától a csendőrpa rancsnokság valamint annak osztályai és az egyes csendőrök is szolgálati működésükben, és a kezdet nehézségeinek leküzdésében teljes készséggel támogattassanak. ”56 57 A VI. számú (székesfehérvári) csendőrkerület Somogy vármegyei létszáma az 1884. és 1914. években5' az alábbiak szerint alakult, vagyis megduplázódott: 1884 1914 fő tiszt 17 36 legénység 768 1550 Összesen 785 1586 Somogy vármegye közbiztonságának alakulására a Magyar Királyi Csendőrséget megelőző időszakban alapvetően két szervezet, a vármegyei pandúrság, illetve a zsandárság gyakorolt jelentős hatást. A pandúrság több mint százéves fennállása során két esetben került olyan a helyzetbe, hogy szinte a semmiből kellett elfogadható közbiztonsági viszonyokat teremtenie. Ez a szervezet e kihívásnak mindkét alkalommal eleget is tett. A zsandárság a Habsburg neoabszolutista rendszer erőszakszervezeteként látta el a vármegyében szolgálatot. Egyedüli rendfenntartó testületként a vármegyében azonban csak 3 hónapig, 1850. október 1. és december 30. között működött. Előtte és utána a vármegyei pandúrsággal együttműködve teljesítette közbiztonsági szolgálatát. A pandúrság a vármegye „saját” közbiztonsági szervezete volt 1743-tól. Bár az 1848/49. évi forradalom és szabadságharcban való tevőleges részvételük miatt az „új” rendben megbízhatatlanokká váltak, felszámolásuk mégis csak 3 hónapra szólt, hiszen - figyelemmel a közbiztonsági viszonyok hanyatlására és a tapasztalatukra - ismételten életre hívták a testületet és a zsandárság kivonását követően ismételten egyedüli őrzőivé váltak a vármegye közbiztonságának. Az a 17 év, amíg a zsandárság közbiztonsági szolgálatot teljesített jelentős hatást gyakorolt a vele együtt, illetve utána is szolgáló pandúrságra: megjelent ugyanis szervezetében az őrs intézménye, melyet a vármegyéből való kivonása után, a pandúrság működtetése során is - igaz, hogy az állomás kifejezést alkalmazva - megtartott. A Magyar Királyi Csendőrség megszervezése Somogy vármegyében tervszerűen és gördülékenyen, meghatározott rend szerint került végrehajtásra, melynek eredményeként a csendőri szervek 1884. január 1-jével megkezdték a szolgálatuk teljesítését. 55 SMLalispáni 11003/1883. 56 Uo. 11867/1883. 57 Uo. 1607/1884., 332/1914., 1607/1914. 57
